Dagadó botrány: Gülen elrablását is ki akarhatta eszközölni Trump volt tanácsadója

Egyes vádak szerint Michael Flynn, és fia magas összeget kapott volna, ha sikerül Gülent elraboltatni, és kiadatni Törökországnak. Donald Trump, amerikai elnök volt tanácsadójának szerepét vizsgálják az ügyben.

Robert Mueller, a jelenleg is folyó amerikai nemzetbiztonsági vizsgálat irányításával megbízott különleges ügyész a nyomozást ismerő források szerint vizsgálja azt a feltételezett tervet is, melynek értelmében Mike Flynn, a Fehér Ház volt nemzetbiztonsági tanácsadója segítségével Fethullah Gülen, Amerikában élő muszlim hitszónokot erőszakkal rabolták volna el, és adták volna ki Törökországnak. Cserébe az érintettek többmilliós dollárösszeget kaptak volna Ankarától. A feltételezett tervezet szerint Flynn és fia összesen 15 millió amerikai dollárt (USD) kapott volna, ha sikerül a török kormány börtönébe juttatniuk Gülent. A hivatkozott források olyan személyek, akik állításuk szerint jelen voltak Flynn és Ankara képviselőinek találkozóin, hallották a két fél beszélgetéseit. Recep Tayyip Erdogan, török elnök már többször kérte (hivatalos csatornákon) az imám kiadatását. Gülent Erdogan az egyik legfőbb politikai ellenfelének tartja.

A Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI) ügynökei legalább négy személyes találkozóról tudnak, melyekre New Yorkban került sor, egy „Club 21” nevű helyen, Flynn és Ankara képviselői között. Itt Gülen elrablásáról és törvényellenes „kiadatásáról” is tárgyalhattak. Az FBI információit állítólagos szem-, és fültanúktól szerezte, ám a vizsgálat folyamán további kihallgatások várhatóak. Az egyik tanú szerint Gülent elrablása után Flynn átadta volna a törököknek, akik egy magángéppel szállították volna Törökországba, Imrali börtönszigetére.

A Mueller által irányított nyomozás a Donald Trump, 2016 őszén megválasztott amerikai elnök kampánytanácsadóit, és a választási kampányba történt esetleges orosz  beavatkozást érintő vizsgálat része. Ez az információ is névtelen forrásokból származik: Mueller és szóvivője ugyanis nem nyilatkoznak a sajtónak. A The Wall Street Journal (WSJ), amerikai gazdasági szaklap informátorai azt állítják, hogy ők személyesen nem voltak jelen a tavaly decemberi találkozókon, és sem Flynntől, sem munkatársaitól nem informálódtak közvetlenül annak részleteiről, ám tudtak az eseményekről. Ezen források arról sem informálták a lapot, hogy mennyire előrehaladott Muellerék nyomozása az ügyben, mire jutottak, és történt-e esetleg megvesztegetés, kapott-e pénzt Flynn, vagy azt csupán tervezték.

Egyelőre tehát nem tudható, mi igaz a Gülen elrablására vonatkozó állítólagos tervből.   Viszont a szövetségi nyomozók fokozott érdeklődése az ügyben arra utal, hogy az orosz mellett hamarosan egy török ügyet is a nyakába kaphat Flynn. Ebben azt vizsgálhatják majd, hogy Flynn valóban Ankara érdekében tevékenykedett, lobizzott-e a választási kampány előtt, illetve után, és, hogy tényleg illegális eszközökkel akart-e leszámolni Gülennel. Az ügyben se Flynn, se a fia, se a két személy jogi képviselői nem voltak hajlandóak nyilatkozni a Journalnak. A tábornok esete a következő. Mielőtt Trump elnöki tanácsadója közalkalmazottá lett volna, Flynn a török kormánynak lobbizott Washingtonban. A lobbista Gülen-ügyében is Ankara érdekeit képviselte. A férfi azonban 2017-ig, törvényellenes módon eltitkolta lobbistai tevékenységét. Flynnről csak akkor derült ki, hogy a törököknek dolgozott, amikor elbocsájtották a Fehér Házból, amiért félrevezette Mike Pence alelnököt, és más tisztviselőket is. A tanácsadó arról hazudott feletteseinek, hogy beszélt-e, illetve miről tárgyalt az amerikai orosz nagykövettel. Flynn így összesen alig 24 óráig volt elnöki tanácsadó. Most pedig politikai, katonai, sőt büntetőjogi vizsgálattal is számolnia kell, amiért eltitkolta, hogy Moszkva és Ankara érdekében tevékenykedett (Amerikában a lobbistáknak regisztráltatniuk kell magukat). A vizsgálat során arra is fény derülhet, hogy mennyi volt az átfedés lobbistai és tanácsosi pozíciói között: előbbi mennyiben befolyásolta utóbbi minőségében hozott döntéseit. (Erről a jelen írás forrásaként szolgáló Wall Street Journal is írt korábban.) Egyes tanúk szerint ugyanis Flynn az állítólagos titkos tárgyalások során felvetette Ankara képviselőinek, hogy a fehér házi befolyását felhasználva érné el a pennsylvaniai emigráns imám bírósági kiadatását Törökország számára. Ezt Ankara már többször is követelte Washingtontól. Ám mindeddig nem adták ki a Saylorsburgben önkéntes száműzetését töltő ellenzéki török hitszónokot. Gülen amerikai tartózkodása már Barack Obama elnöksége alatt is feszültségforrás volt Ankara és Washington között. Az Amerikai Egyesült Államok (USA) ugyanis zöldkártyát, tehát legális tartózkodási engedélyt adott a szúfi imámnak. Törökország mindig is szerette volna elérni Gülen kiadatását, főleg 2016 óta, mióta Erdogan eltökélte, hogy bíróság elé állítja ellenfelét.

Törökországban tavaly július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 147 ezer személy), majdnem 128 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 187 médiumot és 2100 oktatási intézményt is bezárattak.        

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.

A 2016 decemberi, állítólagos találkozóra akkor került sor New Yorkban, amikor Flynnt Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának jelölte. A feltétezett tárgyalás egy korábbi, szintén állítólagos találkozó folytatása lehetett: a törökök már szeptember 19.-én felvethették Gülen elrablását. Erre a beszélgetésre egy hotelszobában került sor, és jelen volt rajta James Woolsey, a CIA volt igazgatója is (erről is írt már korábban a WSJ). Ezen az állítólagos eseményen arról volt szó, hogy hogyan rabolják el, és juttassák el Törökországba Gülent. Woolsey maga is nyilatkozott a Journalnak: ő nyíltan bevallotta, hogy szó volt Gülen elrablásáról: „Titkos akció lett volna: az éj leple alatt lett volna az ürge kipaterolva!” A CIA volt igazgatója arról is beszélt a szaklapnak, hogy őt Flynn egy üzletfele hívta meg a megbeszélésre. A titkos találkozón jelen volt Erdogan veje is,, valamint a török külügyminiszter. Ezek az információk az amerikai lobbitevékenységekre vonatkozó, kiszivárgott dokumentumokból derültek ki.  

A wahingtoni török követség korábban már elismerte, hogy képviselői találkoztak Flynnel, ám nem kívántak nyilatkozni az ügyben. A Fehér Ház képviselője pedig máshova irányította az újságírókat: „Nincs semmi bizonyíték egy ilyen találkozó megtörténtére. Ha pedig valóban volt ilyen, arról a kampánystáb nem tudott”-mondta el az elnök szóvivője. Az állítólagos találkozók idején Törökország már jóideje lobbizott Obama, akkori elnöknél Gülen kiadatásáért. Egy neve elhallgatását kérő, az amerikai-török hivatalos államközi tárgyalásokat ismerő informátor elmondta: Ankara szerette volna minél gyorsabban török börtönben tudni az imámot, még a jogi procedúrát is szívesen félrerúgták volna. Az Obama-kormányzat azonban ezt elutasította. Flynnél azonban értő fülekre talált Törökország.

A The Hill című amerikai lapban Flynn az amerikai választás napján véleménycikket írt, melyben Erdogan kormányát dicsérte. Az írás Gülent „radikális iszlamistának”, sőt „sötét iszlám mollának” nevezte, összemosva őt az iráni diktatúra vallási vezetőivel. Flynn arról is írt, hogy Gülen „esetlegesen terroristahálózatot is irányíthat”, azonosulva Ankara hivatalos álláspontjával. „Nem kellene menedéket nyújtani számára!”-szól a publicisztika konklúziója.

Woolsey az ügyben ezeken felül azt nyilatkozta: informálta az amerikai kormányt a szeptemberi találkozóról, Jode Biden, akkori alelnökön, pontosabban egy közös barátjukon keresztül. Ezt a közös ismerős is megerősítette a Journalnak. Biden azonban nem volt hajlandó kommentálni a dolgot: szóvivője annyit mondott el a lapnak: a volt alelnök véleménye az, és mindig is az volt, hogy Gülen ügye a független bíróságokra tartozik.

Woolsey, aki korábban – ahogyan már korábban említettük – a Központi Hírszerzési Ügynökséget, vagyis a CIA-t vezette, rövid ideig Trump kampánytanácsadója is volt. Ő a Wall Street Journalnak arról beszélt, hogy az első találkozón ott volt, ám miután tudomást szerzett az ott folyó törvényellenes üzelmekről, megszakította velük  a kapcsolatot, tájékoztatta a Fehér Házat, és a közvetítési díjat sem volt hajlandó elfogadni. Flynn cége viszont, a Flynn Intel Group, összesen több, mint félmillió dollárt (530 ezer dollár) kapott lobbistatevékenységért a szövetségi adatok szerint. A hivatalos álláspont szerint Flynn tevékenysége „talán arra irányulhatott, hogy a Török Köztársaság érdekeit szolgálja”. A szövetségi hatóságok most azt vizsgálják, hogy Flynn tevékenysége megsértette-e a Magyarországon is sokat emlegetett FARA-t, ami a külföldi államok fizetett lobbistáira vonatkozó amerikai korlátozó rendelkezés. Eszerint minden lobbistának regisztráltatnia kell magát. Ezt pedig Flynn elmulasztotta, holott közel 100 millió forintnak megfelelő összeget kaphatott Ankarától.

Flynnek köze van a Manafort-ügyhöz is. Paul Manafort, Trump korábbi kampánymenedzsere Mueller információi szerint Ukrajna korábbi kormányának dolgozott, és ő sem jelentette ezt az amerikai kormánynak. Manafort ellen ezért vizsgálat indult. Múlt hónapban vádat is emeltek ellene. A férfi és ügyvédje is tagadta a vádakat. A WSJ márciusban már írt arról, hogy Flynn év elején megpróbálkozott vádalkut kötni: vallomásáért és információiért cserébe szeretett volna mentességet kapni az eltitkolt lobbistatevékenysége miatti büntetés alól.

Flynn ügyvédje, Robert Kelner sem volt hajlandó nyilatkozni. Annyit azonban elmondott, hogy „Flynn tábornoknak feltétlenül van egy története, melyet szívesen elmondana. És el is fogja mondani, ha olyanok lesznek a körülmények”.

Flynnt 2014-ben bocsájtották el az amerikai katonai hírszerzéstől, most pedig az amerikai elnökválasztási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló nyomozás egyik kulcsfigurája lett. Trump egyes stábtagjai és üzletfelei ugyanis állítólag az orosz kormányzattal együttműködve loptak e-maileket politikai csoportoktól, hogy később nyilvánosságra hozzák azokat.

Szergej Kislak, akkori washingtoni orosz nagykövet is belekeveredhetett az ügybe. Kislak, Moszkva, és Trump is tagadja azonban a vádakat: Trump kategorikusan visszautasítja, hogy együttműködött volna az oroszokkal. 

Forrás: The Wall Street Journal-WSJ