Henteskampóra akasztanák Gülen híveit Törökországban?

Törökországban a kormány egyes hívei eddig is az ellenzékkel való leszámolást követelték. Az egyik kormánypárti sajtótermék azonban most mégtovább ment: a Kanal 7-es televízió honlapja arra utal: az egyik ellenzéki csoport tagjait, nevezetesen Gülen híveit henteskampóra kellene akasztani.

A tévé oldalának egyik cikkében illusztrációként ottomán-kori kódexlapok láthatóak, melyek a korban bevett kegyetlen kivégzési módot ábrázolják, a húsoskampóra való akasztást. Az oldal a képek mellé ezt írta: „Egy kivégzési módszer azokból az időkből, amikor a halálbüntetést azonnal végrehajtották, nem pazarolva időt nyomozásra, perre, kihallgatásra, stb.. Az állam ellen lázadókat azonnal kivégezték.”

A szöveg ezután tér rá a lényegre: a lap szerint ugyanis azokat, akiket a tavaly nyári puccskísérletben való részvétellel vádolnak, de a perük során a vallomásukban, vagy a bíróság előtt tagadták bűnöket így kellene kivégezni. A kormánypárti televízió tehát visszahozná a szultáni kor kegyetlen kivégzési módját, melyet per nélkül alkalmaztak.

A cikk nem emeli ki a Gülen-mozgalmat, de az írás egy nappal azután született, hogy Recep Tayyip Erdogan, török elnök ismét a Hizmetet vádolta meg a puccs első élvfordulóján tartott beszédében: „Mi nem egy nomád törzs vagyunk, mi egy nemzet vagyunk. Ők viszont ragály, ragály és kór! Ez a különbség. (…) Először letépjük az árulók fejét!”

Az államfő beszédében kitért arra az esetre is, amikor az egyik, a hatalomátvételi kísérletben való részvétellel vádolt katona „Hős”-feliratú pólóban jelent meg a bíróság előtt. Erdogan kifejtette: a miniszterelnökkel való konzultáció után eldöntötték, hogy a puccsperek vádlottjainak egységes egyenruhát kell majd viselniük.

Törökországban tavaly július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 138 ezer személy), közel 108 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett közel 150 médiumot és 2100 oktatási intézményt is bezárattak.  

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai. Gülen egyébként tagadja mozgalma érintettségét, és nyilvánosan el is ítélte a puccsot.

Forrás: Stockholm Center for Freedom