EU-s piroslap Törökországnak

Idén is kiadja az emberjogi helyzetre, és a jogállamiságra vonatkozó országjelentést az Európai Bizottság Törökországról. Ankara a csatlakozási kérelme beadása óta a legrosszabb „osztályzatra” számíthat Brüsszeltől. A Reuters, brit hírügynökség szombati információi szerint a Bizottság úgy látja: Törökország minden, a  tagság felé tett lépését semmissé tette.

Két, neve elhallgatását kérő hivatalnok a Reutersnek elmondta: az emberi és polgári szabadságjogok, a sajtószabadság, a szólásszabadság, a bírói függetlenség, és a jogállamiság területén is szélsőséges visszaesés tapasztalható Törökország esetében az utóbbi években. Az Európai Unió (EU) egyedül a menekültkérdés kezelésében nyújtott segítsége miatt, és csak ezen a területen fogja Ankarát felértékelni.

A Bizottság a héten Strasbourgban fogja bemutatni az EU-tagjelölt államokról szóló országjelentéseit, amelyek azt vizsgálják: mely ország mennyire tudta törvényeit és magatartását az EU értékeivel és szabályaival összhangba hozni.

A német sajtónak kiszivárgott, és egyes hivatalnokok által megerősített jelentés-részletek szerint Brüsszel nem lát haladást a fenti területek többségén Törökország esetében, ezért a csatlakozási tárgyalások sem tudnak majd előrelépni: a török integrációs folyamat lényegében befagyott.

2014-ben az akkori országjelentés már figyelmezette Törökországot arra: folyamatosan távolodik az európai értékektől. Akkor azonban enyhébb hangot használtak, és főleg a bírói függetlenség erróziója miatt bírálták Ankarát. A mostani jelentés azonban sokkal szerteágazóbb és keményebb hangú lesz.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 134 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak. 

Törökország viszonya az Európai Unió (EU) több államával, köztük Németországgal az elmúlt két évben romlott meg. Az európai vezetők nemcsak a 2016. nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatásokat és jogsértéseket kifogásolják. Több uniós ország, Németországgal az élen azt is megtiltotta, hogy az áprilisi, a török elnök hatalmát megerősítő népszavazás előtt Recep Tayyip Erdogan, török államfő, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (HDP) vezetői a területükön kampányoljanak. Ankara erre érzékenyen reagált, heves nyilatkozatháború kezdődött. Törökország ráadásul több európai, főleg német-török kettős állampolgárságú személyt is őrizetbe vett, köztük Deniz Yucel újságírót. A konfliktus következtében a kis-ásziai ország EU-tagjelölti státusza is veszélybe került: több európai politikus is követelte és követeli a csatlakozási tárgyalások megszakítását, Brüsszel pedig Merkel helyeslése mellett előirányozta a kohéziós pénzek csökkentését is. Az utóbbi időben azonban enyhülési folyamat indult: Ankara több külföldi állampolgárt is szabadon bocsájtott, a két fél pedig kölcsönösen békülékeny hangot ütött meg.   

Forrás: Reuters