Egy nő lehet Erdogan legfőbb kihívója a török választásokon

Több oka lehet annak, hogy Erdogan már júniusban megtartja az elnök- és parlamenti választásokat Törökországban. Egeresi Zoltán szakértő úgy véli, hogy 2019 őszére a legkomolyabb kihívónak számító Jó Pártnak reális esélye lett volna a megerősödésre, miközben más pártok is jönnek fel. Noha az infláció miatt a hétköznapi ember élete drágult, a gazdaság számai jók, és a török elnök támogatottsága is igen magas a társadalom körében.

Júniusban tartják az előrehozott elnök- és parlamenti választásokat Törökországban. Erdogan elnök – aki a múlt héten jelentette ezt be, és 2003 óta van hatalmon – ezt azzal indokolta, hogy az országnak meg kell szabadulnia a régi rendszer betegségeitől.

Hogy mire is gondolhatott a török elnök, arra Egeresi Zoltán a következő gondolatmenetet vezette fel az ATV Start című műsorban: az elnöki rendszer bevezetésének folyamatában az egyik fő üzenete az eddigi rendszer megváltoztatásnak, lecserélésen igénye volt, és hogy a jogi berendezkedést a politikai realitásokhoz igazítsák. Magyarul: a jólét, a stabilitás, a fejlődés érdekében szükséges az elnöki rendszerre való átállás. A szakértő hozzáteszi: mindez 3-4 éve folyamatosan napirenden van, az áttörő „sikert” mégis a tavaly áprilisi népszavazás hozta meg, amikor az alkotmánymódosításnak köszönhetően végleg eldőlt az elnöki rendszerre való átállás.

Majd azzal folytatta, hogy valóban megindultak a találgatások azt illetően, hogy milyen szándék állhat a választások előretolása mögött. Kétféle magyarázat lehetséges, egy politikai és egy gazdasági. A politikai magyarázat lényege, hogy jönnek fel az ellenzéki pártok, főleg az a Jó Párt, amelyet tavaly év végén alapítottak, és ezzel Törökország legfiatalabb politikai formációjává vált. Kiemeli: nagyon ambiciózus és – úgy tűnik – sikeres vezetőjük van: Meral Akşener, aki „régi motoros a török politikában”, a hölgy belügyminiszter volt korábban. Egeresi Zoltán – aki többek között elemzőként is dolgozik a Külügyi és Külgazdasági Intézetnél – úgy véli, hogy a Jó Párt komoly kihívója lehet Erdogannak és a kormánypártnak. Főleg azért, mert a konzervatív, jobbközép, nacionalista szavazókra utaznak. 

Fontos, hogy a párt vezetője nem hord fejkendőt, de ha szükséges különböző rendezvényeken, akkor kivételt tesz, ezzel is jelezve a vallásos emberek felé, hogy nyugodtan bízhatnak benne és leadhatják rá voksaikat. Ezért is támogathatta őket a kemalista Köztársasági Néppárt, amely 15 képviselő átültetésével segítette a nagyreményű formációt abban, hogy elindulhassanak a nyári választásokon. Mindeközben a közvélemény-kutatásokban „nagy a szórása” a Jó Pártnak. Egeresi hozzáteszi: Törökországban 10 százalékos a parlamenti bejutás küszöbe, és egyes vélemények szerint ez alatt, mások szerint e felett van a korábbi belügyminiszter alakulata. Mint mondta, nem lehet megjósolni most a bejutást, pontosabbat a választásokat megelőző 1-2 hétben lehet mondani, mert sokat változhat addig is a török közvélemény.

A szakértő szerint reális esélye volt annak, hogy 18 hónap alatt jócskán megerősödik a Jó Párt, de még az iszlamista pártok is jönnek fel. Kiemelte: az utóbbi időben a vallásos egyének is kiábrándultak a kormányzati politikából, különösen a vallásos kurdok. Ami azért fontos szerinte, mert egy 10-15 millió fős közösségről van szó, akik sokszor kerülnek „királycsináló szerepbe”. A kisebbség eddig részben a kurd pártokra, részben pedig a kormánypárta voksolt, majd emlékeztet arra, hogy ha az adott csoport kihátrál Erdogan mögül, akkor az komoly problémát jelenthet.

A gazdaságra kitérve elmondta, hogy a török állam jó számokkal rendelkezik: 4-5 százalékkal növekszik a GDP, elvileg a gazdaság fundamentumai is jó állapotban vannak, viszont az utóbbi időben – amit az emberek is érzékelhetnek – elszállt a líra, nemcsak a dollárhoz, de az euróhoz képest is leértékelődött. Személyes példával érzékeltette a pénzromlást: tavaly év elején 100 forintot kellett adnia a líráért, amikor kiutazott, múlt héten már csak hatvanat. Azon kívül, hogy ez rontja a török külkereskedelmi mérleget, még inflációs hatása is van, ami annyit tesz: a hétköznapi emberek mindennapi élete is drágul. Vannak olyan vélemények, amelyek azt hangoztatják: Erdogan elnöki rendszere jobban kezeli majd a gazdasági kihívásokat, Egeresi szerint azonban ez nem állja meg a helyét. Akárki is kerüljön a kormányra, komoly kihívásokkal néz majd szembe minden bizonnyal, hiszen sokan gazdasági válságtól is tartanak: a külföldi tőke kivonása mellett a líra további romlásától.

Írta: atv.hu