A közelgő választásokhoz hasonlót még nem látott Törökország

A modern török történelem legfontosabbjának ígérkezik a június 24-én esedékes előrehozott elnök- és parlamenti választás, amely során Recep Tayyip Erdogan török elnök majdnem biztosan végérvényesen teljhatalmat kap az ország irányításában.

Mi olyan különleges ezekben a választásokban?

Erdogan a tavaly rendezett népszavazáson elnyerte az emberek jóváhagyását egy olyan alkotmánymódosítási csomaggal kapcsolatban, amely Törökországot parlamenti demokráciából végrehajtó elnöki rendszerré alakítja. A változás a következő elnökválasztáson lép hatályba. Ezt eredetileg 2019 novemberére tervezték, de Erdogan sokakat meglepett, amikor április 18-án bejelentette, hogy június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban. A kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) közel 16 éves uralma alatt ez idáig soha nem írt ki előrehozott választásokat.

Mi motiválta az előrehozott választások kiírását?

Erdogan a lépést azzal indokolta, hogy „Törökországnak minél hamarabb le kell küzdenie azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események jelentenek”. (Ez utóbbival az elnök a Törökország által a szeparatista kurd csoportok ellen Szíriában és Irakban indított katonai offenzívákra utalt.)

Számos elemző előre jelezte, hogy nagyon is valószínűnek tartja az előrehozott választások kiírását, mondván a 2016-os puccskísérlet és az azt követő, egész országra kiterjedő tisztogatások következtében romló gazdasági kilátások arra ösztönözhetik Erdogant, hogy „addig üsse a vasat, amíg meleg”, azaz ne várjon 2019 végéig, amikor már nem lenne ennyire biztos a győzelme.

Mi történik a szavazás után?

Törökország parlamenti rendszere pillanatok alatt át fog alakulni elnöki rendszerré.

Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény. Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása.

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Ezt tavaly májusban Erdogan már valóra is váltotta azzal, hogy közel három év után ismét a kormánypárt tagja, majd elnöke lett.

Az alaptörvény változásával az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el.

Erdogan biztosan nyerni fog?

Bár egyes felmérések azt sugallják, hogy meg kell küzdenie az első fordulós 50 százalékos győzelemért, még így is Erdogan a legnépszerűbb politikus Törökországban, a második fordulóban tehát valószínűleg tarolni fog. Erdogan eddigi uralmát gazdasági haladás jellemezte, amely lehetővé tette számára, hogy egy autoriterebb vezetői stílus felé forduljon.

Emellett március 13-án a török parlament választási szövetségek megkötését lehetővé tevő törvényt fogadott el, amelynek köszönhetően olyan párt is bejuthat a parlamentbe, amely önállóan nem gyűjtötte össze az ehhez szükséges számú voksot. A nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjával lépett választási szövetségre.

Továbbá a választások meglepetésszerű kiírása csak néhány hetet ad az ellenzéknek, hogy kiválassza a jelölteket, kidolgozza választási stratégiáját és a lehetőségekhez képest a legjobban lefolytassa kampányát.

Mi lesz a parlamenttel?

Továbbra is lesz parlament, bár csak korlátozott felügyelettel fog rendelkezni az újonnan létrehozott végrehajtó hatalom felett. Ezen kívül 550-ről 600 fősre bővítik, és egy szavazás alkalmával legalább 360 fős többségre lesz szükség az elnök, illetve az ő helyettesei és miniszterei elleni vizsgálat indításához.

A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

A választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon.

Meddig lehet hatalmon az elnök?

Alapvetően két egymást követő ötéves időszakban, azonban egy kiskapu lehetővé tesz egy harmadik ciklust is, amennyiben a parlament a második ciklus alatt előrehozott választásokat ír ki.

Ha ez megtörténik, Erdogan, aki 2003-2014-ig miniszterelnökként, onnantól pedig elnökként vezette Törökországot, egészen 2029-ig hatalmon maradhat.

Az ellenzék azért próbálkozik

Választási szövetségre lép négy török ellenzéki párt a június 24-én esedékes előrehozott parlamenti választások előtt – mondta el szerdán az ellenzék vezető erejének számító Köztársasági Néppárt (CHP) egyik tisztségviselője. A négypárti megállapodást csütörtök délután írják alá a CHP, valamint a Jó Párt (Iyi Parti), az iszlamista Jólét Pártja (Saadet Partisi) és a Demokrata Párt (Demokrat Parti) vezetői, majd egy sajtótájékoztatón jelentik be hivatalosan. 

A szövetség lehetővé teszi, hogy a tavaly év végén alapított Jó Párthoz hasonló kis pártok megkerüljék a parlamentbe jutás meglehetősen magas, 10 százalékos küszöbe által jelentett akadályt.

Az ellenzéki tömörülés Recep Tayyip Erdogan török elnök Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP), valamint a vele egyezségre lépett Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) szemben kíván alternatívát nyújtani. A pártoknak május 6-ig van lehetőségük arra, hogy bejelentsék a választási szövetségeket.

 

Írta: kitekinto.hu (Bloomberg / Kitekintő / MTI / Reuters)

Fotó: EPA/TURKISH PRESIDENTAL PRESS OFFICE