Görögország török cybertámadásra számít

Görögország arra számít, hogy Törökország cybertámadást fog indítani állami intézményei ellen, amiért Athén nem adja ki Ankarának a 2016-os puccskísérletben való részvétellel vádolt katonákat.

Az Oszmán Birodalom fosztogató-gyújtogató csapatairól elnevezett török nacionalista hackercsoport, az „Akindzsik” azzal fenyegette meg a görög kormányt, hogy feltöri a külügyi tárca honlapját, és titkos dokumentumokat szivárogtat ki. Az állami hírügynökség ellen már kisebb támadást is megkíséreltek. A csoport szerint ugyanis Athén támogatja a terrorizmust, mivel nem adja ki Törökországnak a feltételezett puccsista katonákat.

Athén nehéz helyzetbe került, miután az országban politikai menedéket kérő török katonatisztek egyike megkapta a menedékjogot. A katonákat Törökországban azzal vádolják, hogy részt vettek a 2016-os sikertelen puccskísérletben. Ankara úgy nyilatkozott: a görög kormánynak fel kell készülnie a „negatív következményekre”. A 2016 július 15.-ei török katonai puccskísérletet követő napon egy helikopter szállt le görög területen. Ezzel utazott a nyolc török katonatiszt. Politikai menedékjogért folyamodtak, melyet egy görög bíróság egyiküknek megadott, majd visszavont (róla van szó most). A katonák úgy vélik, életük veszélyben lenne, amennyiben visszatérnének hazájukba. Ankara azonban folyamatosan követeli kiadatásukat Athéntől. A dolgot bonyolítja, hogy az egyik athéni rendőrőrsön őrizetben tartott katonák kiadatását megtiltotta a görög legfelsőbb bíróság.

A görög külügyi tárca nemrég közleményt adott ki, amelyben elmondják: észlelték és vizsgálják a támadást, de azt már tudják, hogy rendszerükben végletes kár nem esett. Egy görög hackercsoport pedig állítólag viszonozta a támadást.

„Nem kérdés, hogy ezek az emberek bábok, akik egy jól szervezett hálózat részeiként, tudatosan provokálnak háborús hisztériát Görögországban”-mondta el a The London Times, brit napilapnak Angelos Syrigos, görög egyetemi oktató, a nemzetközi kapcsolatok szakértője.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 134 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.           

Forrás: The London Times