Törökország szerint rasszista az osztrák kormány

Ankara rasszizmussal vádolja Bécset, miután az osztrák kormány több mecset bezáratásáról is döntött a múlt héten.

Az ügy előzménye, hogy – ahogyan az Index írja – „az osztrák kormány egy bécsi mecsetet működtető, és egy török nacionalistákból álló ifjúsági szervezethez köthető társaságot, valamint egy legalább hat mecsetet működtető arab muszlim csoportot is beszüntet”. Bécs emellett több mecsetet bezárat, és imámokat fog kiutasítani az országból.

Sebastian Kurz, osztrák kancellár elmondta, hogy a 60 hitszónok kiutasítása, és a többi lépés csak a kezdet, mivel a politikai iszlámnak nincs helye az országban, és nem épülhet párhuzamos társadalom.

„Auszria azon döntése, hogy mecseteket zárat be, és imámokat deportál, bizonyos átlátszó ürüggyel, az országban tapasztalható iszlamofób, rasszista és diszkriminatív populista hullám újabb állomása”-írta a Twitteren Ibrahim Kalin, Recep Tayyip Erdogan, török elnök személyi szóvivője, az ügyről.

Kurz szerint a döntés összefügg azzal, hogy a bécsi török közösség mecsetében a gallipoli csata jeleneteinek megelevenítéséhez gyerekeket öltöztettek katonai terepruhába, ami heves társadalmi vitát váltott ki, írja az MTI. A mecsetben készült képek a Falter nevű hetilapban jelentek meg, a fotókon katonának öltöztetett fiúk láthatóak török zászlóval a kezükben, valamint török zászlóba csavarva, ha a csata elhunyt áldozatait játszották. A mecsetet az AFP hírügynökség szerint az Ausztriai Iszlám Török Szövetség (ATIB) tartja fenn, amelyet a dpa német hírügynökség szélsőjobboldalinak minősített, és amely utólag szerencsétlennek nevezte a játék megrendezését. Médiaértesülések szerint egyes mecsetek a török nacionalista Szürke Farkasokhoz is kötődnek, főleg Favoriten kerületében. Hivatalosan összesen közel 150 személy veszíti el az ügy miatt osztrák tartózkodási engedélyét, ha belevesszük a családtagokat is. Az inkriminált imámok ellen egyébként már eddig is eljárás folyt, mert a vádak szerint tiltott finnanszírozást fogadtak el külföldről.

Törökország viszonya az Európai Unió (EU) több államával, köztük Németországgal az elmúlt két évben romlott meg. Az európai vezetők nemcsak a 2016. nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatásokat és jogsértéseket kifogásolják. Több uniós ország, Németországgal az élen azt is megtiltotta, hogy az áprilisi, a török elnök hatalmát megerősítő népszavazás előtt Recep Tayyip Erdogan, török államfő, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (HDP) vezetői a területükön kampányoljanak. Ankara erre érzékenyen reagált, heves nyilatkozatháború kezdődött. Törökország ráadásul több európai, főleg német-török kettős állampolgárságú személyt is őrizetbe vett, köztük Deniz Yucel újságírót. A konfliktus következtében a kis-ásziai ország EU-tagjelölti státusza is veszélybe került: több európai politikus is követelte és követeli a csatlakozási tárgyalások megszakítását, Brüsszel pedig Merkel helyeslése mellett előirányozta a kohéziós pénzek csökkentését is. Az utóbbi időben azonban enyhülési folyamat indult: Ankara több külföldi állampolgárt is szabadon bocsájtott (Yucelt is), a két fél pedig kölcsönösen békülékeny hangot ütött meg.    

Forrás: The Guardian