Németországra is hatással lehet a török választás

Csütörtöktől leadhatják szavazataikat a Németországban élő török állampolgárok. Berlin aggódik, hogy Ankara a kormánypártra való szavazásra kényszeríthet egyeseket.

Ahogyan a tavalyi népszavazás esetében, az idei előrehozott választásokon is bízik a németországi török közösségben Ankara. Mevlut Cavosoglu, külügyminiszter szerint az, hogy a német kormány betiltotta a területén való kampányolást a török kormánypártnak, csak megerősítette a németországi törököket abban, hogy rájuk szavazzanak.

Többségük, közel másfélmillió szavazó eddig is Recep Tayyip Erdogan, török elnök, és pártja az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) támogatója volt. Mostantól ők is leadhatják voksukat több mint 13 német városban. Roderich Kiesewetter, német politikus szerint Erdogan egészen biztosan nyerni fog úgy a választásokon, mint a németországi szavazók körében. A felmérések ezzel szemben szoros versenyt jeleznek előre. Erdogan alig-alig vezet 5 vetélytársával szemben. Minden bizonnyal senki sem nyeri majd meg az első fordulót.

„Sok szavazó kritikussá vált Erdogannal szemben a török gazdaság és az emberi jogok helyzete miatt, mely a jelenlegi kormány intézkedéseiből következik”-mondta el Kiesewetter a Deutsche Welle, német rádióadó híroldalának.

Nem tudni azonban, ez a szkepticizmus elég lesz-e Erdogan bukásához. Gokay Akbulut, németországi török politikus, a radikális Balpárt tagja szerint ráadásul Ankara erős nyomást is helyez a németországi török közösségre. Szerinte az utóbbi években a megfélemlítés légköre terjedt el körükben. Sokan pedig nem mernek ellenvéleményt nyilvánítani, mert féltik törökországi rokonaikat a retorzióktól. Akbulut arról is beszélt a DW-nek, hogy Erdogan kémei is mindenütt ott vannak közöttük.

„Naivitás lenne azt feltételezni, hogy mindezen tényezők nem nyomják rá bélyegüket a németországi török szavazók magatartására”-tette hozzá.

Gyde Jensen, a németországi Szabaddemokrata Párt (FDP) politikus osztja Akbulut aggodalmait. Jensen egyébként EBESZ-megfigyelőként felügyelni is fogja a választásokat. Szerinte a tisztogatások és bebörtönzöések légkörében nem lehet Törökországban valóban szabad választásokat tartani.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 139 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.

Törökországban június 24.-én fognak előrehozott választásokat tartani. A török törvények szerint legkorábban jövő év novemberében tarthattak volna törvényhozási és elnökválasztást. Recep Tayyip Erdogan, török államfő feltehetőleg azért hozatta előre a voksolást, mert amennyiben megnyeri, úgy hozzáférhet prezidenciális jogköréhez. Törökországban egy tavalyi népszavazáson ugyanis a választók szentesítették az elnöki rendszer bevezetését, mely szinte diktátori jogkört garantálhat majd Erdogannak.

Törökország viszonya az Európai Unió (EU) több államával, köztük Németországgal az elmúlt két évben romlott meg. Az európai vezetők nemcsak a 2016. nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatásokat és jogsértéseket kifogásolják. Több uniós ország, Németországgal az élen azt is megtiltotta, hogy az áprilisi, a török elnök hatalmát megerősítő népszavazás előtt Recep Tayyip Erdogan, török államfő, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (HDP) vezetői a területükön kampányoljanak. Ankara erre érzékenyen reagált, heves nyilatkozatháború kezdődött. Törökország ráadásul több európai, főleg német-török kettős állampolgárságú személyt is őrizetbe vett, köztük Deniz Yucel újságírót. A konfliktus következtében a kis-ásziai ország EU-tagjelölti státusza is veszélybe került: több európai politikus is követelte és követeli a csatlakozási tárgyalások megszakítását, Brüsszel pedig Merkel helyeslése mellett előirányozta a kohéziós pénzek csökkentését is. Az utóbbi időben azonban enyhülési folyamat indult: Ankara több külföldi állampolgárt is szabadon bocsájtott (Yucelt is), a két fél pedig kölcsönösen békülékeny hangot ütött meg.    

Forrás: Deutsche Welle-DW