Azonnali lírazuhanást okozott Erdogan, hogy a vejét tette meg pénzügyminiszternek

Hétfőn délután már 1,5%-os esést váltott ki, hogy az eskütétele előtt hozzányúlt Recep Tayyip Erdogan török elnök a jegybankelnök mandátumához, aztán este kijött az új kormány névsora, benne a pénzügyminiszternek megtett vejjel, amire további 3%-os lírazuhanás következett be a késő esti órákban.

Ma reggel némi visszaerősödés látszik, de összességében a líra továbbra is gyenge, így nehéz lesz küzdeni a 15% feletti infláció ellen. Főként úgy, hogy az eddigiektől eltérően nem 5, hanem 4 évre szólna a jegybankelnök, az alelnökök és a monetáris tanácstagok kinevezése, azaz ez is erős erdogani kontrollra enged következtetni.

Mindez amellett történik, hogy április óta az eddigi török jegybanki vezetés már 5%-pontos monetáris szigorításról döntött, miközben Erdogan a kamatok ellenségének nevezte magát.

Amint a török elnöki rendszerről és a piaci kockázatokról szóló korábbi cikkünkben rámutattunk: Erdogan a választási kampány hajrájában többször is a kamatok csökkentését ígérte (a magas kamatokat a megtestesült ördögnek nevezte), ami érthető módon aggasztotta a piaci szereplőket, hiszen beavatkozása a jegybanki függetlenség nyílt sárba tiprása lenne.

Ha ezt nem csak hívei feltüzelése érdekében mondta, hanem valós politikai szándék állt mögötte, az érthetően padlóra küldené a török lírát. Ezek a félelmek, illetve a vej pénzügyminiszteri kinevezése és egy piacbarát vezető kormányból kihagyása (ld. alább) együttesen húzódnak meg a tegnapi líraesés mögött, ami a forintra is kissé gyengítő hatással járhatott.

Tegnap volt Erdogan beiktatási ceremóniája, amelyet követően magyar idő szerint este fél tíz után elkezdtek megjelenni az új török kormány tagjainak nevei, így kiderült, hogy: 

  • csak egyetlen alelnököt választ maga mellé Fuat Aktay személyében, aki 2016 júniusától a hétfőn megszűnt miniszterelnöki hivatal államtitkára volt, korábban pedig a Turkish Airlines vezető tisztségviselője volt.
  • az új rendszerben Erdogan az elnöki hivatalhoz tartozó minisztériumok számát 26-ról 16-ra csökkentette
  • Erdogan veje, Berat Albayrak, aki eddig az energiaügyi miniszter volt, lett az újonnan létrejövő kincstári és pénzügyi tárca vezetője és ezzel ő kapta meg a legfontosabb gazdasági tárcát. Ez a befektetők számára nyugtalanító lehetett, ez okozhatta leginkább a líra tegnap esti meredek esését.
  • Emellett az is nyugtalanságot okozhatott, hogy nem került be a kormányba Mehmet Simsek, aki külföldi piaci körökben elfogadott, piacbarát személy volt és korábban három kormányban is pénzügyminiszteri posztot töltött be, legutóbb pedig miniszterelnök-helyettes volt
  • A belügyminisztériumot továbbra is Süleyman Soylu, míg a külügyi tárcát Mevlüt Cavusoglu vezeti, az igazságügyi minisztérium élén továbbra is Abdülhamit Gül áll, míg az energiaügyi tárcát Fatih Dönmez kapta meg, aki 2015 decembere óta volt a tárca államtitkára. Az új kormányzat másik meglepetése az MTI összefoglalója szerint, hogy Hulusi Akar, aki 2015 óta a haderő vezérkari főnöke volt, hétfőtől a védelmi tárcát vezeti majd

Az új végrehajtó elnöki rendszer lényege

Az új rendszerben a miniszterré kinevezett parlamenti képviselők elveszítik mandátumokat, így Soylu, Cavusoglu, Gül és Albayrak is. Ezáltal a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőinek a száma 295-ről 291-re csökken. A miniszterek kedd délután teszik le az esküt, az első kabinetülésre pedig a tervek szerint pénteken kerül sor.

Az elnöki rendszert bevezető alkotmánymódosításról tavaly áprilisban 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök. A változtatás életbe lépését a soron következő államfő- és parlamenti választáshoz kötötték, amelyet idén június 24-én tartottak meg és amelyet Erdogan csaknem 52,6 százalékkal megnyert.

Erdogan hétfő délután a parlamentben tette le az államfői esküt és ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe. Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A változtatás következtében egyúttal megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az elnökre szállt át az eddigi teljes kormányfői jogkör.

Írta: portfolio.hu