Nem ad ki vízumot egymás állampolgárainak Washington és Ankara

Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége vasárnap bejelentette: a bevándorló vízumok kivételével nem állítanak ki több vízumot török állampolgároknak, miután a török hatóságok őrizetbe vették a konzulátus egyik munkatársát; nem sokkal később Törökország hasonló lépésre szánta el magát.

Cikk folytatása

Gülen-vád: 133 újabb letartóztatás

Folytatódik a Gülen-mozgalom vélt és valós híveivel szembeni kemény fellépés Törökországban: ezúttal 133 közalkalmazottat tartóztattak le a hatóságok. A nyomozásban a ByLock nevű alkalmazás is szerepet kap.

Cikk folytatása

Békés rendezésre szólított fel a kurd tanár: bebörtönözték

A Cumhurriyet, török ellenzéki napilap hétfői jelentése szerint egy diyarkabiri kurd tanárt több, mint egy éves börtönbüntetésre ítéltek, amiért az a kurd-török fegyveres konfliktus békés rendezésére hívott fel.

Ayse Celik, diyarkabari kurd tanárnő a képen látható Beyazik Öztürtk, török médiaszemélyiség „Beyaz Show” nevű műsorának volt vendége. A nő a felvételen arról beszél, hogy véget kell vetni a Törökország délkeleti, kurdok lakta területein folyó fegyveres összecsapásoknak, és békés rendezésnek kell következnie: „Ne hagyjátok meghalni a gyermekeinket!”-nyomatékosított Celik.

Cikk folytatása

CHP: Engedjék szabadon a bebörtönzött képviselőt!

A kemalista baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) felszólította a török legfelsőbb bíróságot a bebörtönzött parlamenti képviselőjük, Enis Berberoglu azonnali szabadon bocsájtására. A CHP szerint igazságtalanul fogvatartott politikus a legnagyobb ellenzéki párt színeiben politizál.

Ahogyan arról már írtunk, Berberoglut államtitok megsértése miatt ítélték hosszú börtönbüntetésre: a képviselő ugyanis Ankara feltétezett szíriai fegyverügyelteiről hozott nyilvánosságra információkat. Az ítélet komoly felháborodást okozott mind bel-, mind külföldön: a CHP többször is kérte annak felülvizsgálatát, amely célból vizsgálóbizottságot is alakítottak.

Cikk folytatása

Cumhurriyet-per: a belga kormány kiáll a perbefogott ellenzéki lap mellett

A belga törvényhozás képviselői a napokban látogatást tettek a Cumhurriyet nevű, ikonikus török ellenzéki lap szerkesztőségében. Az európai állam hivatalos delegációja szolidaritását fejezte ki az üldözött újságírók felé.

„A kifejezés és szólás szabadsága a legfontosabb számunkra!”-mondta el Katrinn Jadin, a küldöttség egyik tagja. Kollégájához csatlakozva a törökországi belga nagykövet hozzátette: nagy érdeklődéssel figyelik a lap alkalmazottainak perét (erről itt írtunk bővebben).

Cikk folytatása

254 újabb török hivatalnokot vesznek őrizetbe Isztanbulban

Török médiaértesülések szerint az ország ügyészsége kedden újabb 254 közhivatalnok ellen adott ki elfogatóparancsot, terrorizmus támogatásának vádjával: a hatóságok szerint ugyanis Fethullah Gülen, ellenzéki hitszónok hívei, támogatták a tavaly nyári sikertelen katonai puccskísérletet (melynek megszervezésével Ankara Gülent vádolja), valamint használták a ByLock nevű, mobiltelefonos alkalmazást is. A nyomozás főleg a kormány és az isztanbuli önkormányzat alkalmazásában állók ellen indult.

A belügyminisztérium a fentiekhez hozzátette: az elmúlt hetekben 1000 embert tartóztattak le, akiket a kormányzat által „Fethüllah Gülen Terrorszervezet” (FETO) néven emlegetett informális mozgalom, a Hizmet támogatásával vádolnak. A letartóztatott, vagy vád alá helyezett személyek többségét korábban hasonló okok miatt már elbocsájtották állásukból.

Cikk folytatása

Gülen-vád: újabb 47 letartóztatási parancs

Újabb 47 letartóztatási parancsot adtak ki hétfőn a török hatóságok, a Gülen-mozgalom ellen folyó nyomozássorozat részeként. A nyomozás jelen szakasza főleg az ország déli részét érinti.

A 47 vád alá helyezett személy mindegyike üzletember. Közülük 29-et vettek őrizetbe, 18-at pedig még keresnek. Az ügyészség tájékoztatása szerint mind a 47-en azzal követtek el bűncselekményt, hogy az Aysa Bank nevű pénzintézetben tartottak fenn folyószámlát. A bankot a török hatóságok azzal vádolják, hogy korábban a Gülen-mozgalom tagjainak külföldi utaztatását finanszírozta.

Cikk folytatása

Újabb török katonatiszt kért menedéket Cipruson

A cirpusi hatóságok egyik képviselője megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint újabb török katonatiszt kért politikai menedékjogot az országban. A tiszt egy kisebb méretű vitorlás hajóval érkezett meg egy délkeleti kikötővárosba.

A New York Times, amerikai napilapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő ciprusi hivatalnok elmondta: a szintén meg nem nevezett török katona, felesége kíséretében érkezett meg hétfőn a larnacai kikötőbe, ahol azonnal menedéket kért. A férfi ugyanis saját bevallása szerint üldözést szenved Törökországban. A cipuris hatóságok azonban hivatalosan egyelőre nem hoztak nyilvánosságra semmit az üggyel kapcsolatban.

Cikk folytatása

Erdogant bírálta: kirúgták az állami tévétől

Binali Erdogan a török közmédia (Török Tévé és Rádió-TRT) munkatársa volt, egészen addig amíg Recep Tayyip Erdogan török elnököt nem merészelte bírálni. Hiába a névrokonság: az operatőrt kirúgták a tévétől, miután rosszat szólt az államfőről.

Cikk folytatása

Erdogan az Interpollal vetetné őrizetbe a békedíj-jelölt török újságírót

Can Dundar, Nobel-díjra is jelölt török újságíró jelenleg németországit emigrációban él. Hazájában terrorizmussal vádolják, Ankara most az Interpol segítségével vetetné őrizetbe.

Az igazságügyminisztérium azután kérte a héten az Interpoltól a Cumhurriyet volt újságírójának körözését, hogy a diyarkabari ügyészség vádat emelt ellene, terrorizmus támogatásának vádjával. Dundar a vádirat szerint a Törökország délkeleti, kurdok lakta területein terror-, és gerillaakciókat végrehajtó Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) dicsérte. Az újságírót egy másik ügyben már elítélte egy török bíróság.

Cikk folytatása

Erdogan: Törökországnak nincs szüksége az EU-tagságra

Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap Ankarában a parlament őszi ülésszakának megnyitóján.

Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások.

Cikk folytatása

Erdogan zsarol: Gülenért cserébe engedné szabadon a bebörtönzött amerikai lelkészt

Recep Tayyip Erdogan, török elnök a közelmúltban felvetette annak lehetőségét, hogy a Törökországban jelenleg börtönben ülő Andrew Brunson, amerikai lelkészt kiadná az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű török hitszónok, Fethullah Gülen deportálását kérné Washingtontól.

Cikk folytatása

Puccsvád: újabb 135 letartóztatási parancs Törökországban

Az isztanbuli ügyészség a héten újabb 135 ember ellen adott ki elfogatóparancsot. Azzal vádolják őket, hogy Gülen hívei, és a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet is támogatták.

A hatóságok közlése szerint közel felüket már őrizetbe is vették, többeket azonban még keresnek: a letarartóztatások Isztanbul mellett és a déli országrészekre is kiterjednek.

Cikk folytatása

Elraboltak egy török tanárt Pakisztánban

A héten elrabolták a pakisztáni PakTurk Török Iskola egyik tanárát és családját Lahore városában. A hírt a Pakisztáni Emberjogi Bizottság (HCRP) nevű jogvédőszervezet jelentette be, akik az akció mögött a hatóságokat sejtik. Iszlamabád közel egy éve már kísérletet tett Mesut Kacmaz kiutasítására az országból.

A kormányzat szemét régóta szúrta az országban működő PakTurk iskolahálózata (melynek az elrabolt férfi az igazgatója volt), az ugyanis állítólag kapcsolatban állt a Hizmettel. Az informális szervezet mögött pedig az a Fethullah Gülen áll, akit Pakisztán újdonsült legjobb barátja, Ankara esküdt ellenségének tekint. Recep Tayyip Erdogan, török elnök az elmúlt időszakban többször is ellátogatott Iszlamabádba, és minden alaklommal követelte az iskolák bezáratását, és a tanárok kiadatását Törökországnak. A pakisztáni kormányzat tavaly ennek részben már eleget tett.

Cikk folytatása

Gülen-vád: újabb 117 letartóztatás Törökországban

Az Anadolu jelentése szerint a héten újabb 117 katonatiszt ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban. A katonákat Gülen-kapcsolatokkal vádolják.

Az állami hírügynökség információi szerint a vádlottak többsége aktív állományú katona, néhányukat azonban korábban már elbocsájtották a tisztogatási hullám során. Kézrekerítésük érdekében az egész országra kiterjedő rendőrségi akció indult.

Az ügyészség vádiarata szerint a 117 személy mindegyikét azzal vádolják, hogy a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás segítségével tartották a kapcsolatot Fethullah Gülen, emigráns ellenzéki imámmal, és utasítására támogatták a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet.

Cikk folytatása

Jogvédők szerint Törökország kormánya vezet a tudósok üldözésében

A Tudósok Veszélyben (Scholr at Risk-SAR) nevű jogvédőszervezet kedden napvilágot látott jelentése szerint a török kormányzat üldözi a világon leginkább a tudósokat, kutatókat, egyetemi hallgatókat.

A „Szabadgondolkodók 2017” címet viselő jelentés 35 országban, összesen több, mint 250, tudományos területen tevékenykedők ellen elkövetett kormányzati támadást dokumentált az elmúlt évben. Ebből körülbelül 50 történt Törökországban, a kis-ázsiai állam kormánya ezzel idén a tudósokat leginkább üldöző állammá vált. Az elmúlt évben közel 1400 tudományos dolgozót vettek őrizetbe, vetettek börtönbe, helyezek vád, vagy nyomozás alá az országban, közülük 990-en ülnek ténylegesen rács mögött. Az állásukból politikai okokból elbocsájtott tudósok száma még ennél is magasabb: közel 7000. Majdnem 300 egyetemi hallgatót pedig hasonló okokból csaptak ki felsőfokú oktatási intézményekből.

Cikk folytatása

Öngyilkosságba kergették a Gülen-kapcsolatokkal vádolt török rendőrt

Médiaértesülések szerint kedden öngyilkosságot követett el az a török rendőrtiszt, akit feltételezett Gülen-kapcsolatai miatt függesztetek fel állásából. Ibrahim Eski nős volt, két gyermek édesapja.

Az SHaber, török internetes hírportál értesülései szerint az esetre egy rokon derített fényt. Eski hozzátartozója nem tudta telefonon elérni a férfit, ezért ellátogatott a Sakariya tartománybeli otthonába. Ott azonban csupán a rendőr felakasztott holttestét találta meg.

Cikk folytatása

A török ellenzék elítéli a párthoz kötődő ügyvéd bebörtönzését

A baloldali kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elítéli a párthoz kötődő ügyvéd bebörtönzését. A legnagyobb török ellenzéki formáció véleményét a párt alelnöke fejtette ki. Bülent Tezcan arról beszélt: Celal Celik előzetes letartóztatásának meghosszabbítása elítélendő lépés az ügyészség részéről. Az ügyvédet a Gülen-mozgalommal szemben folyó nyomozás részeként vették őrizetbe.

„Az előzetes letartóztatást meghosszabbították. Normális esetben ugyanis Celiknek már szeptember 22.-én bíróság elé kellett volna állnia. Ez azt bizonyítja tehát, hogy bármiféle komoly, bizonyító erejű dokumentum nélkül tartják fogva; nincs ilyen vádlói kezében. Az ügyészség nyilvánvalóan most keresi a bizonyítékokat, hogy fogva tarthassák”-mondta el Tezcan a napokban nyilatkozva, aki komolytalannak és törvényellenesnek minősítette az egész eljárást, amely a párt alkalmazásában álló jogásszal szemben folyik.

Cikk folytatása

Kurd tévéadókat tiltottak be Törökországban

Vasárnap három kurd nyelvű műholdas tévécsatorna adását tiltották le Törökországban. A döntésre az iraki kurd függetlenségi népszavazás napján került sor. A blokkolt csatornák egyikét az iraki Kurd Régiós Kormány (KRG), a kurd autonóm terület vezetője szponzorálja.

Ankara szerint a tiltásra azért van szükség, mert az iraki kurd vezetés ezeken a csatornákon keresztül szeparatizmusra buzdítja a törökországi kurdokat, ez pedig ellentmond mind a nemzetközi, mind a helyi szabályozásnak.

Cikk folytatása

Török igazságügyminiszter: a ByLock használói terroristák!

Abdülhamit Gül, török igazságügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint a ByLock nevű, mobiltelefonos alkalmazás használata döntő erejű bizonyíték, amely arra utal, hogy használója terrorista szervezet tagja lehet. A miniszter kijelentését egy török legfelsőbb bírósági döntésre alapozza.

Gül a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) burszai alapszervezeténél tett látogatása során beszélt a „terroralkalmazásról”. A dolog apropóját az adta, hogy a török legfelsőbb bíróság a ByLockra nézve kedvezőtlen döntést hozott a napokban. A bíróság ugyanis helyben hagyta az egyik alsóbb szintű tanács döntését, mely szerint terrorizmussal vádolt személyek esetében az app letöltése, annak puszta ténye is, bizonyítékként használható fel adott személlyel szemben.  Ezzel szemben, szintén ebben a hónapban, egy amerikai biztonságtechnikai cég, és brit szakértők egy csoportja is cáfolta azt a török kormányzati feltevést, miszerint az alkalmazást terroristák használnák kommunikációjuk során.

Cikk folytatása

Listázza a török kormány a puccsban való részvétellel vádolt személyeket?

Cehyun Irgil, a baloldali, kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa a napokban arról beszélt: a török kormány feketelistára teszi azok neveit, akik a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlettel, vagy a Gülen-mozgalommal összefüggő vádak miatt vesztették el állásukat. Ide kerül azok neve is, akik akár csak valamely, a fenti vádak miatt államilag bezáratott, államosított cégnél voltak alkalmazva.

A legnagyobb ellenzéki párt képviselője arról is beszélt, hogy hogyan megy végbe a gyakorlatban a proskribálás folyamata. Eszerint az illetékes minisztérium az inkriminált személyek társadalombiztosítási számát egy 36-os hozzátoldásával módosítja, hogy ezzel jelölje meg őket. Irgil egy török weboldal információra alapozza nyilatkozatát. A legtöbben nem is tudnak róla, hogy rákerültek a feketelistára, ám a munkáltatók nem vesznek fel olyanokat, akiknek ilyen módon lett átírva a kódja.

Cikk folytatása

Isztanbul: folytatódik a Cumhurriyet újságíróinak pere

Hétfőn megkezdődött a Cumhurriyet-per második szakasza Isztanbulban. A tárgyalás keretében a neves ellenzéki lap közel 20 alkalmazottja áll bíróság elé.

A per vádlottjai között van az újság főszerkesztője (Murat Sabuncu), a menedzsment több tagja, számos újságíró és riporter, de még az egyik karikaturista is. A szeptember 11.-ei, első tárgyalási napon előzetes letartóztatás alá helyezett médiamunkásokat terrorizmus támogatásával vádolják. Ötüket nem helyezték szabadlábra, a többieket egyelőre elengedték.

Cikk folytatása

A kormánynak nemtetszőt tweetelt a török szépségkirálynő: elvesztette a címét

Megfosztották koronájától a 2017-es „Miss Törökország” cím birtokosát, miután kiderült, hogy a kormánynak nem tetsző módon nyilvánult meg a tavaly nyári katonai puccskísérlettel kapcsolatban. A tavalyi győztest is „trónfosztották”: ő Recep Tayyip Erdogan elnököt „inzultáló” verset tett ugyanis közzé.

A 18 éves Itir Esen idén júliusban, az államcsíny első évfordulóján havivérzését hasonlította az összecsapásokban elhunytak áldozatához: „A mártírokhoz hasonlóan én is a véremmel jelöltem meg e napot!”-szólt a modell Twitter-üzenete, amelyre most derült fény.

Cikk folytatása

Már Erdoganák se tudják, hány újságírót börtönöztek be

A Cumhurriyet, török napilap keddi értesülései szerint Atila Sertel, ellenzéki parlamenti képviselő azt nyilatkozta: Abdulhamit Gül, igazságügyminiszter nem tudott válaszolni az országban fogva tartott újságírók számára vonatkozó kérdésre.

A baloldali keamalista Köztársasági Néppárt (CHP) képviselője azért interpellálta a tárcavezetőt, mert a különböző, a Törökországban börtönben lévő újságírók pontos számáról szóló adatok gyakran egymásnak is ellentmondanak.

Cikk folytatása

Ismét több tucat embert tartóztattak le a „Gülen-alkalmazás” miatt

Legalább 41 török állampolgárt állítottak elő pénteken, Izmirben. Az őrizettbe vett személyeket azzal vádolja a török hatóság, hogy a Gülen-mozgalom szimpatizánsai voltak, és használták a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazást.

Összesen közel 50 személy ellen adtak ki elfogatóparancsot a nyomozás folyományaként Izmirben, Konyában és Isztanbulban. Eddig 41-et sikerült közülük kézre keríteni, a többieket még keresi a rendőrség. A vádlottak között a társadalom minden rétegből származó személyek megtalálhatóak.

Cikk folytatása

Eldőlt: nem kaphatnak amerikai fegyvereket Erdogan testőrei

Korábban már írtunk arról, hogy az USA-ban az utóbbi időben egyre többen követelték a Törökországgal történő fegyverüzletek korlátozását. Hétfőn az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának Szenátusa úgy határozott: blokkolja azt a több, mint 1 millió dolláros eladást, amelynek révén a török elnöki testőrség amerikai fegyverekhez jutna.

Mint ismeretes, Recep Tayyip Erdogan májusi amerikai látogatása során a washingtoni török nagykövetség előtt az államfő testőrei és kormánypárti tüntetők az ott gyülekező kormányellenes tiltakozókra támadtak. Az összecsapásnak több sérültje volt, az amerikai ügyészség pedig azóta a biztonsági szolgálat több tagja ellen is vádat emelt. Az eset folyományaként sokan követelték, hogy Washington korlátozza az Ankarával folytatott fegyverügyleteket. Ebbe az irányba történt most fontos lépés.

Cikk folytatása

Meggyilkoltak két szír jogvédőt Isztanbulban

Orouba Barakat neves szír ellenzéki aktivista volt, lánya, Halla pedig újságíró. A török rendőrség közlése szerint a héten holtan találták őket, isztanbuli lakásukban. Ezúttal minden bizonnyal Asszad, esetleg az ISIS, és nem Erdogan áll a háttérben.

A két szír nő Uskudar negyedbeli lakására a török rendőrség barátaik kérésére ment ki, de csak két holttestet találtak. Halla nővére közölte: testvérét és édesanyját halálra késelték.

Cikk folytatása

Verekedés tört ki Erdogan New York-i beszéde közben

Recep Tayyip Erdogan, török elnök csütörtökön egy New York-i hotelben tartott beszédet. Az esemény alatt verekedés tört ki, tüntetők és kormánypárti szimpatizánsok között.

A török államfő anyanyelvén beszélt, amikor az eseményen megjelent tucatnyi tiltakozó egyike angolul kiabálni kezdett: „Terrorista vagy! Kifelé a hazámból!”. A Time Squaren található Marriott Marquis Hotel báltermében ekkor elszabadultak az indulatok. Erdogan hívei az elnök nevét kezdték skandálni, hogy ezzel némítsák el a tüntetőket, akikre ezután rá is támadtak.

Cikk folytatása

83 újabb letartóztatás Izmirben

Legalább 83 embert vettek őrizetbe szerdán a törökországi Izmirben. Az akció a Hizmet-mozgalommal szemben folytatott nyomozás része.

Összesen 98 ember ellen adtak ki letartóztatási parancsot, és ebből eddig 83-at kerítettek kézre az izmiri rendőri hatóságok, egy, a tartomány egészére kiterjedő összehangolt akcióban. Vannak köztük (a főleg Gülenhez köthető iskolákban tanító) tanárok, állami tisztségviselők, és nyugalmazott rendőrök is.

Cikk folytatása

Őrizetbe vettek egy 17 éves fiút Törökországban a pólója miatt

A Haber 7, tévéadó értesülései szerint a török rendőrség múlt hét szombaton őrizetbe vett egy 17 éves fiút. Ennek egyetlen oka a pólója felirata volt. Ez már nem az első ilyen eset az országban.

A riportban csak „T.T”-kén megnevezett izmiri fiatal egy angol nyelvű „Hero”, azaz „Hős” felirattal ellátott pólóban ment ki az utcára. A rendőrök letartóztatták, sőt megbilincselték és így szállították rabomobillal a rendőrőrsre. A fiú azt mondta, hogy nem tudott a vonatkozó tiltórendelkezésről.

Cikk folytatása

Török írónő: Törökország jövője a múltba vész

Elif Safak díjnyertes török írónő, aki emellett politikai kommentárokat is ír, valamint rendszeresen beszél nyilvános eseményeken. A The New York Times, amerikai napilap a héten jelentette meg egyik írását..

Bárki, aki járt már a török főváros, Ankara központjában, láthatott egy bronz emlékművet, amely egy könyvet olvasó lányt ábrázol. Metin Yurdanur, török művész alkotását a többség „emberjogi emlékmű” néven ismeri. A nő ugyanis az emberi jogok általános nyilatkozatát olvassa.

Cikk folytatása

Kikerül az evolúció a török tantervből

Jelentős változások történtek a törökországi tantervben. Azok a diákok, akik most ősszel kezdik meg tanulmányaikat a közoktatásban, már se az evolúcióelmélettel, se Atatürk szekularizmusával nem igazán találkozhatnak.

Az új török tantervben már nem szerepel az evolúcióelmélet, az ugyanis kikerül a biológiakönyvekből. Az oktatási miniszter tagadta, hogy ennek politikai oka lenne: szerinte ugyanis csupán arról van szó, hogy ez az anyag túl nehezen érthető a gyerekek számára. Az egyik miniszterelnök-helyettes viszont másképp nyilatkozott: a politikus szerint Darwin elméletére nincs valódi bizonyíték, nem elfogadott a muszlim világban, ráadásul szembenáll a Korán tanításával.

Cikk folytatása

55%-al nőtt a török menedékkérők száma Németországban

Körülbelül 55%-al több török állampolgár adott be menedékkérelmet Németországban az előző évi számokhoz képest.

A német kormányzat hétfői adatai szerint a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet óta folyamatosan nő a menedékkérők száma az országban. Főleg 2017-ben ugrott meg a Németországba tartó török menekültáradat.

Cikk folytatása

Washington Post: „Törökország még mindig nem számolt el az amerikai földön történt aljas támadással!”

„Törökország még mindig nem számolt el az amerikai földön történt aljas támadással”-ezzel a címmel jelent meg szerkesztőségi állásfoglalás a Washington Post, amerikai napilap hasábjain. A neves újság szerkesztői elítélik a nyári esetet, amikor török kormánypárti tüntetők, és Recep Tayyip Erdogan török elnök testőrei ellenzéki és kurd tüntetőkre támadtak a washingtoni követség előtti parkban. A Post szankciót javasol Ankarával szemben. A fordítást alább közöljük.

Cikk folytatása

Erősödő gyűlölet Törökországban: örmény keresztényekre támadtak egy isztanbuli templomnál

Templomból hazainduló örményekre támadtak Isztanbul egye negyedében. Törökországban egyre erősödik a kisebbségekkel szembeni gyűlölet.

Egy török hírügynökség hétfői jelentése szerint vasárnap történt az eset. Örmény keresztények egy csoportja a miséről indult haza az egyik isztanbuli templomukból, amikor egy gyerekekből álló banda kövekkel dobálta meg őket, halálos fenyegetéseket üvöltözve.

Cikk folytatása

Török abszurd: természetfotóst vettek őrizetbe terrorizmus vádjával

Újabb újságírót tartóztattak le Törökországban, ismét terrorizmussal kapcsolatos vádakkal. Kemal Özert, aki az Evrensel nevű lap riportere és természetfotósa, pénteken helyezték előzetes letartóztatásba.

A fotóst szeptember 4.-én vették őrizetbe, ám formálisan csak most tartóztatták le. A férfi tunceli lakásán a rendőrség házkutatást is tartott: fényképezőgépét, és több digitális anyagát is lefoglalták. Özert egyébként azzal vádolják, hogy a Törökország kurdok lakta területein gerilla-, és terrorakciókat végrehajtó, betiltott szeparatista szervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatója és tagja.

Cikk folytatása

Az kurd temetésre támadó szélsőségesek egyikével fotózkodott a török belügyminiszter

A T 24 nevű török tévéadó értesülései szerint Suleyman Soylu, török belügyminiszter együtt fotózkodott a kurd temetésre támadó török ultranacionalisták egyikével. A politikus nem mond le.

Ahogyan arról beszámoltunk a múlt héten egy törökországi kurd politikus édesanyjának temetését szélsőségesek zavarták meg. Most egyikükről egy olyan fotó került nyilvánosságra, melyen a török belügyi tárca vezetője is szerepel.

Cikk folytatása

Nem álltak bíróság elé az éhségsztrájkoló tanárok

A múlt héten az érintettek jelenléte nélkül kezdődött meg Törökországban a két terrorizmussal vádolt tanár pere.

Mi is beszámoltunk a két tanár ügyéről. Nuriye Gulmen irodalmárprofesszor és Semih Ozakcsa általános iskolai tanár hat hónapja éhségsztrájkolnak, tiltakozásul a törökországi tisztogatás miatt. A tanárok maguk is elvesztették az állásukat, majd vádat is emeltek ellenük, terrorizmus támogatása miatt.

Cikk folytatása

Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást

Angela Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást: a német kancellár kereskedelmi korlátozásokat vezetne be Törökországgal szemben, az országban tapasztalható emberi jogi kihágások miatt.

Merkel szombati szavai arra engednek következtetni, hogy Berlin elsősorban a Törökországban őrizetbe vett német állampolgárok miatt büntetné Ankarát.

Cikk folytatása

60 tanárt ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban

Pénteken újabb 71 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban, négy tartományban, ebből 11-en tanárok.

Egy közép-anatóliai ügyészi hivatal pénteken adta ki az elfogatási parancsot, mely alapján három egyéb tartományban is el kell járniuk a rendőröknek. Ugyanaznap délig ebből 40 személyt már elő is sikerült állítani. Mindegyikőjüket a tavalyi puccskísérlet támogatásával, és Gülen-kapcsolatokkal vádolják, közülük 60-an tanárok.

Cikk folytatása

Törökországban őrizetbe vették az ellenzék vezetőjének ügyvédjét

Törökországban letartóztatták az egyik ellenzéki vezető ügyvédjét, akit azzal vádolnak, hogy támogatta a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet. Gülen ellenfele volt, most mégis az imám hívének állítják be.

Celal Celik, egy török fellebbviteli bíróságon dolgozott 2011-ig, amikor Fethullah Gülen, szúfi muszlim hitszónok és híveinek növekvő befolyása miatt mondott le posztjáról. Celik azóta a legnagyobb török ellenzéki párt, a baloldali és kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjének, Kemal Kilicdaroglunak jogi képviseletét látta el. A héten ankarai otthonából vitték el az elnökök. A vád: Gülen támogatójaként segítette a tavalyi államcsínyt.

Cikk folytatása

Nazarbajev kazah elnök: Nem fogjuk kiadni török tanárokat Törökországnak.

Csütörtökön Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán autoriter elnöke bejelentette: nem záratja be a Hizmet-kapcsolatokkal vádolt iskolákat, és nem adja ki Ankarának az ott dolgozókat, amennyiben azok nem követtek el bűncselekményt.

Egy ausztrál lap értesülése szerint a kazah államfő egy asztanai sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Recep Tayyip Erdogan, török elnök többször is kérte tőle a kazahsztáni török vallásos iskolák bezárását, tanáraik kiadatását. Nazarbajev azonban visszautasította diktátortársa kérését leszögezve, hogy ezek az intézmények „Kazahsztánhoz tartoznak”.

Cikk folytatása

Ellenzéki tanárokat védtek, maguk is vádlottak lettek

Törökországban csütörtökön elfogatóparancsot adtak ki két ügyvéd ellen, akik két éhségsztrájkoló tanárt képviselnek. A dolog érdekességét az adja, hogy a jogászoknak néhány nap múlva a bíróság előtt kellene védeniük a tanárokat.

Nuriye Gulmen irodalmárprofesszor és Semih Ozakcsa általános iskolai tanár hat hónapja éhségsztrájkolnak, tiltakozásul a törökországi tisztogatás miatt. A tanárok maguk is elvesztették az állásukat, majd vádat is emeltek ellenük, terrorizmus támogatása miatt.

Cikk folytatása

Török szélsőségesek támadtak egy kurd temetésre Ankarában

Médiaértesülések szerint körülbelül ötvenfős török ultranacionalista tömeg támadt rá egy bebörtönzött kurd politikus édesanyjának temetésére. A ceremóniát meg kellett szakítani, a testet exhumálták, és előreláthatólag másutt helyezik majd végső nyugalomra.

Aysel Tugluk, a baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) politikusa, és társelnöke, aki jelenleg politikai okokból ül egy török börtönben, Kocaeliben. Aysel édesanyja, Hatun Tugluk, kedden hunyt el. Az asszonyt szerdán temették volna, Ankarában. A politikust éppen ezért, különleges feltételekkel, a temetés idejére, őrizettel, ideiglenesen szabadlábra helyezték, hogy részt vehessen a szertartáson. A ceremóniát azonban megzavarták: körülbelül 50, a temetőben gyülekező török ultranacionalista támadt rá a gyászolókra.

Cikk folytatása

Brit jogi vélemény: törvényt sért a ByLock miatti török üldözés

Egy brit jogi vélemény szerint a örök hatóságok jogot sértenek azzal, hogy a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás puszta használata miatt tartóztatnak le embereket.

A ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás egy chatelésre, kommunikációra alkalmas titkosított applikáció. A török hatóságok szerint a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet egyes résztvevői és támogatói, valamint Gülen hívei ezt használták az egymás közötti titkos kommunikációra. Azóta az app több felhasználóját is őrizetbe vették. Vannak köztük katonák, rendőrök, köztisztviselők, tudósok, és a társadalom más rétegeinek képviselői is. Többek között az Amnesty International (AI), jogvédő szervezet törökországi igazgatóját is megvádolták az app használatával. Két brit ügyvéd által jegyzett, és a The Guardian, londoni lapban megjelent jelentés most ezt a gyakorlatot minősítette jogsértőnek.

Cikk folytatása