Gülen-vád: újabb 47 letartóztatási parancs

Újabb 47 letartóztatási parancsot adtak ki hétfőn a török hatóságok, a Gülen-mozgalom ellen folyó nyomozássorozat részeként. A nyomozás jelen szakasza főleg az ország déli részét érinti.

A 47 vád alá helyezett személy mindegyike üzletember. Közülük 29-et vettek őrizetbe, 18-at pedig még keresnek. Az ügyészség tájékoztatása szerint mind a 47-en azzal követtek el bűncselekményt, hogy az Aysa Bank nevű pénzintézetben tartottak fenn folyószámlát. A bankot a török hatóságok azzal vádolják, hogy korábban a Gülen-mozgalom tagjainak külföldi utaztatását finanszírozta.

Cikk folytatása

Újabb török katonatiszt kért menedéket Cipruson

A cirpusi hatóságok egyik képviselője megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint újabb török katonatiszt kért politikai menedékjogot az országban. A tiszt egy kisebb méretű vitorlás hajóval érkezett meg egy délkeleti kikötővárosba.

A New York Times, amerikai napilapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő ciprusi hivatalnok elmondta: a szintén meg nem nevezett török katona, felesége kíséretében érkezett meg hétfőn a larnacai kikötőbe, ahol azonnal menedéket kért. A férfi ugyanis saját bevallása szerint üldözést szenved Törökországban. A cipuris hatóságok azonban hivatalosan egyelőre nem hoztak nyilvánosságra semmit az üggyel kapcsolatban.

Cikk folytatása

Erdogant bírálta: kirúgták az állami tévétől

Binali Erdogan a török közmédia (Török Tévé és Rádió-TRT) munkatársa volt, egészen addig amíg Recep Tayyip Erdogan török elnököt nem merészelte bírálni. Hiába a névrokonság: az operatőrt kirúgták a tévétől, miután rosszat szólt az államfőről.

Cikk folytatása

Erdogan az Interpollal vetetné őrizetbe a békedíj-jelölt török újságírót

Can Dundar, Nobel-díjra is jelölt török újságíró jelenleg németországit emigrációban él. Hazájában terrorizmussal vádolják, Ankara most az Interpol segítségével vetetné őrizetbe.

Az igazságügyminisztérium azután kérte a héten az Interpoltól a Cumhurriyet volt újságírójának körözését, hogy a diyarkabari ügyészség vádat emelt ellene, terrorizmus támogatásának vádjával. Dundar a vádirat szerint a Törökország délkeleti, kurdok lakta területein terror-, és gerillaakciókat végrehajtó Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) dicsérte. Az újságírót egy másik ügyben már elítélte egy török bíróság.

Cikk folytatása

Erdogan: Törökországnak nincs szüksége az EU-tagságra

Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap Ankarában a parlament őszi ülésszakának megnyitóján.

Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások.

Cikk folytatása

Erdogan zsarol: Gülenért cserébe engedné szabadon a bebörtönzött amerikai lelkészt

Recep Tayyip Erdogan, török elnök a közelmúltban felvetette annak lehetőségét, hogy a Törökországban jelenleg börtönben ülő Andrew Brunson, amerikai lelkészt kiadná az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű török hitszónok, Fethullah Gülen deportálását kérné Washingtontól.

Cikk folytatása

Puccsvád: újabb 135 letartóztatási parancs Törökországban

Az isztanbuli ügyészség a héten újabb 135 ember ellen adott ki elfogatóparancsot. Azzal vádolják őket, hogy Gülen hívei, és a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet is támogatták.

A hatóságok közlése szerint közel felüket már őrizetbe is vették, többeket azonban még keresnek: a letarartóztatások Isztanbul mellett és a déli országrészekre is kiterjednek.

Cikk folytatása

Elraboltak egy török tanárt Pakisztánban

A héten elrabolták a pakisztáni PakTurk Török Iskola egyik tanárát és családját Lahore városában. A hírt a Pakisztáni Emberjogi Bizottság (HCRP) nevű jogvédőszervezet jelentette be, akik az akció mögött a hatóságokat sejtik. Iszlamabád közel egy éve már kísérletet tett Mesut Kacmaz kiutasítására az országból.

A kormányzat szemét régóta szúrta az országban működő PakTurk iskolahálózata (melynek az elrabolt férfi az igazgatója volt), az ugyanis állítólag kapcsolatban állt a Hizmettel. Az informális szervezet mögött pedig az a Fethullah Gülen áll, akit Pakisztán újdonsült legjobb barátja, Ankara esküdt ellenségének tekint. Recep Tayyip Erdogan, török elnök az elmúlt időszakban többször is ellátogatott Iszlamabádba, és minden alaklommal követelte az iskolák bezáratását, és a tanárok kiadatását Törökországnak. A pakisztáni kormányzat tavaly ennek részben már eleget tett.

Cikk folytatása

Gülen-vád: újabb 117 letartóztatás Törökországban

Az Anadolu jelentése szerint a héten újabb 117 katonatiszt ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban. A katonákat Gülen-kapcsolatokkal vádolják.

Az állami hírügynökség információi szerint a vádlottak többsége aktív állományú katona, néhányukat azonban korábban már elbocsájtották a tisztogatási hullám során. Kézrekerítésük érdekében az egész országra kiterjedő rendőrségi akció indult.

Az ügyészség vádiarata szerint a 117 személy mindegyikét azzal vádolják, hogy a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás segítségével tartották a kapcsolatot Fethullah Gülen, emigráns ellenzéki imámmal, és utasítására támogatták a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet.

Cikk folytatása

Jogvédők szerint Törökország kormánya vezet a tudósok üldözésében

A Tudósok Veszélyben (Scholr at Risk-SAR) nevű jogvédőszervezet kedden napvilágot látott jelentése szerint a török kormányzat üldözi a világon leginkább a tudósokat, kutatókat, egyetemi hallgatókat.

A „Szabadgondolkodók 2017” címet viselő jelentés 35 országban, összesen több, mint 250, tudományos területen tevékenykedők ellen elkövetett kormányzati támadást dokumentált az elmúlt évben. Ebből körülbelül 50 történt Törökországban, a kis-ázsiai állam kormánya ezzel idén a tudósokat leginkább üldöző állammá vált. Az elmúlt évben közel 1400 tudományos dolgozót vettek őrizetbe, vetettek börtönbe, helyezek vád, vagy nyomozás alá az országban, közülük 990-en ülnek ténylegesen rács mögött. Az állásukból politikai okokból elbocsájtott tudósok száma még ennél is magasabb: közel 7000. Majdnem 300 egyetemi hallgatót pedig hasonló okokból csaptak ki felsőfokú oktatási intézményekből.

Cikk folytatása

Öngyilkosságba kergették a Gülen-kapcsolatokkal vádolt török rendőrt

Médiaértesülések szerint kedden öngyilkosságot követett el az a török rendőrtiszt, akit feltételezett Gülen-kapcsolatai miatt függesztetek fel állásából. Ibrahim Eski nős volt, két gyermek édesapja.

Az SHaber, török internetes hírportál értesülései szerint az esetre egy rokon derített fényt. Eski hozzátartozója nem tudta telefonon elérni a férfit, ezért ellátogatott a Sakariya tartománybeli otthonába. Ott azonban csupán a rendőr felakasztott holttestét találta meg.

Cikk folytatása

A török ellenzék elítéli a párthoz kötődő ügyvéd bebörtönzését

A baloldali kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elítéli a párthoz kötődő ügyvéd bebörtönzését. A legnagyobb török ellenzéki formáció véleményét a párt alelnöke fejtette ki. Bülent Tezcan arról beszélt: Celal Celik előzetes letartóztatásának meghosszabbítása elítélendő lépés az ügyészség részéről. Az ügyvédet a Gülen-mozgalommal szemben folyó nyomozás részeként vették őrizetbe.

„Az előzetes letartóztatást meghosszabbították. Normális esetben ugyanis Celiknek már szeptember 22.-én bíróság elé kellett volna állnia. Ez azt bizonyítja tehát, hogy bármiféle komoly, bizonyító erejű dokumentum nélkül tartják fogva; nincs ilyen vádlói kezében. Az ügyészség nyilvánvalóan most keresi a bizonyítékokat, hogy fogva tarthassák”-mondta el Tezcan a napokban nyilatkozva, aki komolytalannak és törvényellenesnek minősítette az egész eljárást, amely a párt alkalmazásában álló jogásszal szemben folyik.

Cikk folytatása

Kurd tévéadókat tiltottak be Törökországban

Vasárnap három kurd nyelvű műholdas tévécsatorna adását tiltották le Törökországban. A döntésre az iraki kurd függetlenségi népszavazás napján került sor. A blokkolt csatornák egyikét az iraki Kurd Régiós Kormány (KRG), a kurd autonóm terület vezetője szponzorálja.

Ankara szerint a tiltásra azért van szükség, mert az iraki kurd vezetés ezeken a csatornákon keresztül szeparatizmusra buzdítja a törökországi kurdokat, ez pedig ellentmond mind a nemzetközi, mind a helyi szabályozásnak.

Cikk folytatása

Török igazságügyminiszter: a ByLock használói terroristák!

Abdülhamit Gül, török igazságügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint a ByLock nevű, mobiltelefonos alkalmazás használata döntő erejű bizonyíték, amely arra utal, hogy használója terrorista szervezet tagja lehet. A miniszter kijelentését egy török legfelsőbb bírósági döntésre alapozza.

Gül a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) burszai alapszervezeténél tett látogatása során beszélt a „terroralkalmazásról”. A dolog apropóját az adta, hogy a török legfelsőbb bíróság a ByLockra nézve kedvezőtlen döntést hozott a napokban. A bíróság ugyanis helyben hagyta az egyik alsóbb szintű tanács döntését, mely szerint terrorizmussal vádolt személyek esetében az app letöltése, annak puszta ténye is, bizonyítékként használható fel adott személlyel szemben.  Ezzel szemben, szintén ebben a hónapban, egy amerikai biztonságtechnikai cég, és brit szakértők egy csoportja is cáfolta azt a török kormányzati feltevést, miszerint az alkalmazást terroristák használnák kommunikációjuk során.

Cikk folytatása

Listázza a török kormány a puccsban való részvétellel vádolt személyeket?

Cehyun Irgil, a baloldali, kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa a napokban arról beszélt: a török kormány feketelistára teszi azok neveit, akik a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlettel, vagy a Gülen-mozgalommal összefüggő vádak miatt vesztették el állásukat. Ide kerül azok neve is, akik akár csak valamely, a fenti vádak miatt államilag bezáratott, államosított cégnél voltak alkalmazva.

A legnagyobb ellenzéki párt képviselője arról is beszélt, hogy hogyan megy végbe a gyakorlatban a proskribálás folyamata. Eszerint az illetékes minisztérium az inkriminált személyek társadalombiztosítási számát egy 36-os hozzátoldásával módosítja, hogy ezzel jelölje meg őket. Irgil egy török weboldal információra alapozza nyilatkozatát. A legtöbben nem is tudnak róla, hogy rákerültek a feketelistára, ám a munkáltatók nem vesznek fel olyanokat, akiknek ilyen módon lett átírva a kódja.

Cikk folytatása

Isztanbul: folytatódik a Cumhurriyet újságíróinak pere

Hétfőn megkezdődött a Cumhurriyet-per második szakasza Isztanbulban. A tárgyalás keretében a neves ellenzéki lap közel 20 alkalmazottja áll bíróság elé.

A per vádlottjai között van az újság főszerkesztője (Murat Sabuncu), a menedzsment több tagja, számos újságíró és riporter, de még az egyik karikaturista is. A szeptember 11.-ei, első tárgyalási napon előzetes letartóztatás alá helyezett médiamunkásokat terrorizmus támogatásával vádolják. Ötüket nem helyezték szabadlábra, a többieket egyelőre elengedték.

Cikk folytatása

A kormánynak nemtetszőt tweetelt a török szépségkirálynő: elvesztette a címét

Megfosztották koronájától a 2017-es „Miss Törökország” cím birtokosát, miután kiderült, hogy a kormánynak nem tetsző módon nyilvánult meg a tavaly nyári katonai puccskísérlettel kapcsolatban. A tavalyi győztest is „trónfosztották”: ő Recep Tayyip Erdogan elnököt „inzultáló” verset tett ugyanis közzé.

A 18 éves Itir Esen idén júliusban, az államcsíny első évfordulóján havivérzését hasonlította az összecsapásokban elhunytak áldozatához: „A mártírokhoz hasonlóan én is a véremmel jelöltem meg e napot!”-szólt a modell Twitter-üzenete, amelyre most derült fény.

Cikk folytatása

Már Erdoganák se tudják, hány újságírót börtönöztek be

A Cumhurriyet, török napilap keddi értesülései szerint Atila Sertel, ellenzéki parlamenti képviselő azt nyilatkozta: Abdulhamit Gül, igazságügyminiszter nem tudott válaszolni az országban fogva tartott újságírók számára vonatkozó kérdésre.

A baloldali keamalista Köztársasági Néppárt (CHP) képviselője azért interpellálta a tárcavezetőt, mert a különböző, a Törökországban börtönben lévő újságírók pontos számáról szóló adatok gyakran egymásnak is ellentmondanak.

Cikk folytatása

Ismét több tucat embert tartóztattak le a „Gülen-alkalmazás” miatt

Legalább 41 török állampolgárt állítottak elő pénteken, Izmirben. Az őrizettbe vett személyeket azzal vádolja a török hatóság, hogy a Gülen-mozgalom szimpatizánsai voltak, és használták a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazást.

Összesen közel 50 személy ellen adtak ki elfogatóparancsot a nyomozás folyományaként Izmirben, Konyában és Isztanbulban. Eddig 41-et sikerült közülük kézre keríteni, a többieket még keresi a rendőrség. A vádlottak között a társadalom minden rétegből származó személyek megtalálhatóak.

Cikk folytatása

Eldőlt: nem kaphatnak amerikai fegyvereket Erdogan testőrei

Korábban már írtunk arról, hogy az USA-ban az utóbbi időben egyre többen követelték a Törökországgal történő fegyverüzletek korlátozását. Hétfőn az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának Szenátusa úgy határozott: blokkolja azt a több, mint 1 millió dolláros eladást, amelynek révén a török elnöki testőrség amerikai fegyverekhez jutna.

Mint ismeretes, Recep Tayyip Erdogan májusi amerikai látogatása során a washingtoni török nagykövetség előtt az államfő testőrei és kormánypárti tüntetők az ott gyülekező kormányellenes tiltakozókra támadtak. Az összecsapásnak több sérültje volt, az amerikai ügyészség pedig azóta a biztonsági szolgálat több tagja ellen is vádat emelt. Az eset folyományaként sokan követelték, hogy Washington korlátozza az Ankarával folytatott fegyverügyleteket. Ebbe az irányba történt most fontos lépés.

Cikk folytatása

Meggyilkoltak két szír jogvédőt Isztanbulban

Orouba Barakat neves szír ellenzéki aktivista volt, lánya, Halla pedig újságíró. A török rendőrség közlése szerint a héten holtan találták őket, isztanbuli lakásukban. Ezúttal minden bizonnyal Asszad, esetleg az ISIS, és nem Erdogan áll a háttérben.

A két szír nő Uskudar negyedbeli lakására a török rendőrség barátaik kérésére ment ki, de csak két holttestet találtak. Halla nővére közölte: testvérét és édesanyját halálra késelték.

Cikk folytatása

Verekedés tört ki Erdogan New York-i beszéde közben

Recep Tayyip Erdogan, török elnök csütörtökön egy New York-i hotelben tartott beszédet. Az esemény alatt verekedés tört ki, tüntetők és kormánypárti szimpatizánsok között.

A török államfő anyanyelvén beszélt, amikor az eseményen megjelent tucatnyi tiltakozó egyike angolul kiabálni kezdett: „Terrorista vagy! Kifelé a hazámból!”. A Time Squaren található Marriott Marquis Hotel báltermében ekkor elszabadultak az indulatok. Erdogan hívei az elnök nevét kezdték skandálni, hogy ezzel némítsák el a tüntetőket, akikre ezután rá is támadtak.

Cikk folytatása

83 újabb letartóztatás Izmirben

Legalább 83 embert vettek őrizetbe szerdán a törökországi Izmirben. Az akció a Hizmet-mozgalommal szemben folytatott nyomozás része.

Összesen 98 ember ellen adtak ki letartóztatási parancsot, és ebből eddig 83-at kerítettek kézre az izmiri rendőri hatóságok, egy, a tartomány egészére kiterjedő összehangolt akcióban. Vannak köztük (a főleg Gülenhez köthető iskolákban tanító) tanárok, állami tisztségviselők, és nyugalmazott rendőrök is.

Cikk folytatása

Őrizetbe vettek egy 17 éves fiút Törökországban a pólója miatt

A Haber 7, tévéadó értesülései szerint a török rendőrség múlt hét szombaton őrizetbe vett egy 17 éves fiút. Ennek egyetlen oka a pólója felirata volt. Ez már nem az első ilyen eset az országban.

A riportban csak „T.T”-kén megnevezett izmiri fiatal egy angol nyelvű „Hero”, azaz „Hős” felirattal ellátott pólóban ment ki az utcára. A rendőrök letartóztatták, sőt megbilincselték és így szállították rabomobillal a rendőrőrsre. A fiú azt mondta, hogy nem tudott a vonatkozó tiltórendelkezésről.

Cikk folytatása

Török írónő: Törökország jövője a múltba vész

Elif Safak díjnyertes török írónő, aki emellett politikai kommentárokat is ír, valamint rendszeresen beszél nyilvános eseményeken. A The New York Times, amerikai napilap a héten jelentette meg egyik írását..

Bárki, aki járt már a török főváros, Ankara központjában, láthatott egy bronz emlékművet, amely egy könyvet olvasó lányt ábrázol. Metin Yurdanur, török művész alkotását a többség „emberjogi emlékmű” néven ismeri. A nő ugyanis az emberi jogok általános nyilatkozatát olvassa.

Cikk folytatása

Kikerül az evolúció a török tantervből

Jelentős változások történtek a törökországi tantervben. Azok a diákok, akik most ősszel kezdik meg tanulmányaikat a közoktatásban, már se az evolúcióelmélettel, se Atatürk szekularizmusával nem igazán találkozhatnak.

Az új török tantervben már nem szerepel az evolúcióelmélet, az ugyanis kikerül a biológiakönyvekből. Az oktatási miniszter tagadta, hogy ennek politikai oka lenne: szerinte ugyanis csupán arról van szó, hogy ez az anyag túl nehezen érthető a gyerekek számára. Az egyik miniszterelnök-helyettes viszont másképp nyilatkozott: a politikus szerint Darwin elméletére nincs valódi bizonyíték, nem elfogadott a muszlim világban, ráadásul szembenáll a Korán tanításával.

Cikk folytatása

55%-al nőtt a török menedékkérők száma Németországban

Körülbelül 55%-al több török állampolgár adott be menedékkérelmet Németországban az előző évi számokhoz képest.

A német kormányzat hétfői adatai szerint a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet óta folyamatosan nő a menedékkérők száma az országban. Főleg 2017-ben ugrott meg a Németországba tartó török menekültáradat.

Cikk folytatása

Washington Post: „Törökország még mindig nem számolt el az amerikai földön történt aljas támadással!”

„Törökország még mindig nem számolt el az amerikai földön történt aljas támadással”-ezzel a címmel jelent meg szerkesztőségi állásfoglalás a Washington Post, amerikai napilap hasábjain. A neves újság szerkesztői elítélik a nyári esetet, amikor török kormánypárti tüntetők, és Recep Tayyip Erdogan török elnök testőrei ellenzéki és kurd tüntetőkre támadtak a washingtoni követség előtti parkban. A Post szankciót javasol Ankarával szemben. A fordítást alább közöljük.

Cikk folytatása

Erősödő gyűlölet Törökországban: örmény keresztényekre támadtak egy isztanbuli templomnál

Templomból hazainduló örményekre támadtak Isztanbul egye negyedében. Törökországban egyre erősödik a kisebbségekkel szembeni gyűlölet.

Egy török hírügynökség hétfői jelentése szerint vasárnap történt az eset. Örmény keresztények egy csoportja a miséről indult haza az egyik isztanbuli templomukból, amikor egy gyerekekből álló banda kövekkel dobálta meg őket, halálos fenyegetéseket üvöltözve.

Cikk folytatása

Török abszurd: természetfotóst vettek őrizetbe terrorizmus vádjával

Újabb újságírót tartóztattak le Törökországban, ismét terrorizmussal kapcsolatos vádakkal. Kemal Özert, aki az Evrensel nevű lap riportere és természetfotósa, pénteken helyezték előzetes letartóztatásba.

A fotóst szeptember 4.-én vették őrizetbe, ám formálisan csak most tartóztatták le. A férfi tunceli lakásán a rendőrség házkutatást is tartott: fényképezőgépét, és több digitális anyagát is lefoglalták. Özert egyébként azzal vádolják, hogy a Törökország kurdok lakta területein gerilla-, és terrorakciókat végrehajtó, betiltott szeparatista szervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatója és tagja.

Cikk folytatása

Az kurd temetésre támadó szélsőségesek egyikével fotózkodott a török belügyminiszter

A T 24 nevű török tévéadó értesülései szerint Suleyman Soylu, török belügyminiszter együtt fotózkodott a kurd temetésre támadó török ultranacionalisták egyikével. A politikus nem mond le.

Ahogyan arról beszámoltunk a múlt héten egy törökországi kurd politikus édesanyjának temetését szélsőségesek zavarták meg. Most egyikükről egy olyan fotó került nyilvánosságra, melyen a török belügyi tárca vezetője is szerepel.

Cikk folytatása

Nem álltak bíróság elé az éhségsztrájkoló tanárok

A múlt héten az érintettek jelenléte nélkül kezdődött meg Törökországban a két terrorizmussal vádolt tanár pere.

Mi is beszámoltunk a két tanár ügyéről. Nuriye Gulmen irodalmárprofesszor és Semih Ozakcsa általános iskolai tanár hat hónapja éhségsztrájkolnak, tiltakozásul a törökországi tisztogatás miatt. A tanárok maguk is elvesztették az állásukat, majd vádat is emeltek ellenük, terrorizmus támogatása miatt.

Cikk folytatása

Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást

Angela Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást: a német kancellár kereskedelmi korlátozásokat vezetne be Törökországgal szemben, az országban tapasztalható emberi jogi kihágások miatt.

Merkel szombati szavai arra engednek következtetni, hogy Berlin elsősorban a Törökországban őrizetbe vett német állampolgárok miatt büntetné Ankarát.

Cikk folytatása

60 tanárt ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban

Pénteken újabb 71 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban, négy tartományban, ebből 11-en tanárok.

Egy közép-anatóliai ügyészi hivatal pénteken adta ki az elfogatási parancsot, mely alapján három egyéb tartományban is el kell járniuk a rendőröknek. Ugyanaznap délig ebből 40 személyt már elő is sikerült állítani. Mindegyikőjüket a tavalyi puccskísérlet támogatásával, és Gülen-kapcsolatokkal vádolják, közülük 60-an tanárok.

Cikk folytatása

Törökországban őrizetbe vették az ellenzék vezetőjének ügyvédjét

Törökországban letartóztatták az egyik ellenzéki vezető ügyvédjét, akit azzal vádolnak, hogy támogatta a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet. Gülen ellenfele volt, most mégis az imám hívének állítják be.

Celal Celik, egy török fellebbviteli bíróságon dolgozott 2011-ig, amikor Fethullah Gülen, szúfi muszlim hitszónok és híveinek növekvő befolyása miatt mondott le posztjáról. Celik azóta a legnagyobb török ellenzéki párt, a baloldali és kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjének, Kemal Kilicdaroglunak jogi képviseletét látta el. A héten ankarai otthonából vitték el az elnökök. A vád: Gülen támogatójaként segítette a tavalyi államcsínyt.

Cikk folytatása

Nazarbajev kazah elnök: Nem fogjuk kiadni török tanárokat Törökországnak.

Csütörtökön Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán autoriter elnöke bejelentette: nem záratja be a Hizmet-kapcsolatokkal vádolt iskolákat, és nem adja ki Ankarának az ott dolgozókat, amennyiben azok nem követtek el bűncselekményt.

Egy ausztrál lap értesülése szerint a kazah államfő egy asztanai sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Recep Tayyip Erdogan, török elnök többször is kérte tőle a kazahsztáni török vallásos iskolák bezárását, tanáraik kiadatását. Nazarbajev azonban visszautasította diktátortársa kérését leszögezve, hogy ezek az intézmények „Kazahsztánhoz tartoznak”.

Cikk folytatása

Ellenzéki tanárokat védtek, maguk is vádlottak lettek

Törökországban csütörtökön elfogatóparancsot adtak ki két ügyvéd ellen, akik két éhségsztrájkoló tanárt képviselnek. A dolog érdekességét az adja, hogy a jogászoknak néhány nap múlva a bíróság előtt kellene védeniük a tanárokat.

Nuriye Gulmen irodalmárprofesszor és Semih Ozakcsa általános iskolai tanár hat hónapja éhségsztrájkolnak, tiltakozásul a törökországi tisztogatás miatt. A tanárok maguk is elvesztették az állásukat, majd vádat is emeltek ellenük, terrorizmus támogatása miatt.

Cikk folytatása

Török szélsőségesek támadtak egy kurd temetésre Ankarában

Médiaértesülések szerint körülbelül ötvenfős török ultranacionalista tömeg támadt rá egy bebörtönzött kurd politikus édesanyjának temetésére. A ceremóniát meg kellett szakítani, a testet exhumálták, és előreláthatólag másutt helyezik majd végső nyugalomra.

Aysel Tugluk, a baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) politikusa, és társelnöke, aki jelenleg politikai okokból ül egy török börtönben, Kocaeliben. Aysel édesanyja, Hatun Tugluk, kedden hunyt el. Az asszonyt szerdán temették volna, Ankarában. A politikust éppen ezért, különleges feltételekkel, a temetés idejére, őrizettel, ideiglenesen szabadlábra helyezték, hogy részt vehessen a szertartáson. A ceremóniát azonban megzavarták: körülbelül 50, a temetőben gyülekező török ultranacionalista támadt rá a gyászolókra.

Cikk folytatása

Brit jogi vélemény: törvényt sért a ByLock miatti török üldözés

Egy brit jogi vélemény szerint a örök hatóságok jogot sértenek azzal, hogy a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás puszta használata miatt tartóztatnak le embereket.

A ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás egy chatelésre, kommunikációra alkalmas titkosított applikáció. A török hatóságok szerint a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet egyes résztvevői és támogatói, valamint Gülen hívei ezt használták az egymás közötti titkos kommunikációra. Azóta az app több felhasználóját is őrizetbe vették. Vannak köztük katonák, rendőrök, köztisztviselők, tudósok, és a társadalom más rétegeinek képviselői is. Többek között az Amnesty International (AI), jogvédő szervezet törökországi igazgatóját is megvádolták az app használatával. Két brit ügyvéd által jegyzett, és a The Guardian, londoni lapban megjelent jelentés most ezt a gyakorlatot minősítette jogsértőnek.

Cikk folytatása

Meggyilkoltak egy török üzletembert Amszterdamban

Hétfőn, Hollandiában megöltek egy török üzletembert. Hizmet-kapcsolatai is szerepet játszhattak a gyilkosságban.

 A 48 éves Ali Ekrem Kaynakot hétfőn késő délután lőtte le ismeretlen tettes, a török-holland kettős állampolgárságú üzletember egyik étterme előtt. Kaynakot már tavaly is meg akarták gyilkolni. Egy helyi forrás állítása szerint a bűntények mögött a férfi Hizmet-kapcsolatai állnak. Egy holland médium is úgy értesült, hogy politikai vita lehet a háttérben.

Az üzletembert a merénylet után azonnal kórházba szállították, de ott már nem tudtak rajta segíteni az orvosok: belehalt sérüléseibe.

Cikk folytatása

EBESZ: Engedjék szabadon a török újságírókat!

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a Cumhurriyet, török lap előzetes letartóztatásban lévő újságíróinak szabadon engedésére szólította fel Törökországot.

A börtönbe került médiamunkások közül hetet júliusban már feltételesen szabadlábra helyeztek. Öt újságíró azonban még mindig előzetes letartóztatásban várja a perének kezdetét. Harlem Desir, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője most az ő elengedésükre is felszólította a török kormányt. Desir a Twitteren üzent Ankarának: szerinte konkrét bizonyítékok nélkül tartják fogságban az újságírókat.

Cikk folytatása

Kezdődik a Cumhuriyet újságíróinak pere Törökországban

Megindul a Cumhurriyet nevű, kormánykritikus török lap újságíróinak pere, pontosabban a tárgyalás második szakasza. A médiamunkásokat egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolják, ám a nemzetközi közvélemény politikai indíttatásúnak tekinti a pert.

Hétfőn egy isztanbuli bíróság úgy ítélt: a 18 vádlott közül öten a per új szakaszában sem védekezhetnek szabadlábon, így börtönben maradnak.  A Cumhurriyet az egyik legrégibb törökországi újság, Recep Tayyip Erdogan elnök kemény kritikusa, és egyben az egyik utolsó ellenzéki lap.

Cikk folytatása

Elszabadulnak az érzelmek a törökországi puccsista-per körül

Törökországban augusztus végén kezdődött azon vádlottak pere, akiket a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet kitervelésével, és irányításával vádolnak. Az indulatok pedig egyre inkább elszabadulni látszanak az ügy körül.

A nyár végén induló tárgyalás légköre a koncepciós perek hangulatát idézi: megbilincselt, szíjon vezetett vádlottak, rendőrsorfalak, és a puccsisták kivégzését követelő dühös tömeg. A vád alá helyezettekre főleg a kormány azon támogatói dühösek, akiknek rokonai áldozatul estek a véres államcsínynek.

Cikk folytatása

Az ENSZ emberjogi főbiztosa elítélte a törökországi jogsértéseket

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) emberi jogokért felelős főbiztosa felszólította Törökország kormányát a szabadságjogok elleni támadások leállítására.

„Arra bíztatom a törökországi kormányt, hogy vegyenek hasonló szempontokat figyelembe a törökországi emberjogi helyzet kapcsán is, mely folyamatosan romlik!”-mondta el Zeid Raad al-Husszein. A főbiztos annak kapcsán tette a megjegyzését, amikor méltatta Ankarát a burmai rohingya kisebbség melletti kiállása miatt. (Törökország erőteljesen követeli a muszlim vallású rohingyák ellen folyó etnikai tisztogatás megakadályozását Burmában.)

Cikk folytatása

Közel 100 ember állampolgárságát venné el Erdogan

Gülen után újabb 99 török állampolgár állampolgárságnak megvonására készülnek a török hatóságok. Az érintettek között egy 23 éves fiatal is van.

A török belügyi tárca a közelmúltban 99 olyan külföldön élő török állampolgár nevét hozta nyilvánosságra, akiknek meg fogják vonni az állampolgárságát, ha 3 hónapon belül nem térnek haza.

A török hivatalos közlönyben múlt hét vasárnap megjelent lista egy 68 éves idős ember, és egy 23 éves fiatal nevét is tartalmazza. A személyek mindegyikét valamilyen bűncselekménnyel vádolják: többségüket terrorizmussal, terrorszervezet támogatásával, vagy az alkotmányos rend elleni bűntettekkel.

Korábban már kibocsájtottak egy ilyen lajstromot: akkor 130 török útlevelet vontak be. Az állampolgárságuktól akkor megfosztottak között volt Fethullah Gülen, ellenzéki érzelmű szúfi muszlim hitszónok is, valamint a baloldali és kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) több politikusa is.

Cikk folytatása

Visszatért a kínzás gyakorlata Törökországban a tekintélyes brit lap szerint

A The Economist, tekintélyes brit gazdasági szaklap múlt heti számában arról ír: visszatért a kínzás gyakorlata Törökországban, és a tisztogatás egyre brutálisabb formát ölt.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a cikk fordítását.

Maszkos kommandósok törtek rájuk a délkelet-törökországi diyarkabiri lakásukban a decemberi éjszaka közepén, mondja Tulay Yer-Celik. A következő két órában Yer-Celik asszonynak, néhány hónapos gyermekének, és az anyósának végig kellett hallgatniuk, ahogyan a kommandósok a szomszéd szobában Omert, a nő férjét verik. Az erőszaknak csak akkor lett vége, amikor a rendőrök megérkeztek. Celik, a férj, a Dicle Haber nevű kurd hírügynökség újságírója volt. A kisebbségi jogokért is kiálló médium egyike volt azoknak, melyeket, összesen 150-et, betiltottak a tavaly nyári, sikertelen, véres katonai puccskísérlet után. Celiket pedig két hétig tartották fogva Diyarkabirban. A férfit ezután egy Isztanbul-közeli, fokozottan védett börtönbe vitték, ahol jelenleg is raboskodik. Vádat csak június végén emeltek ellene: a vádirat szerint a török energetikai miniszter kiszivárogtatott e-mailjeiről írt cikkeket, amellyel bűncselekményt követett el. Akár 16 évet is kaphat.

Cikk folytatása

Az USA-ban letartóztathatnak egy volt török minisztert

Elfogatási parancsot adott ki az Amerikai Egyesült Államok (USA) főügyészsége egy volt török miniszter és három másik török állampolgár ellen. A négy férfit azzal vádolják, hogy az Irán elleni szankciók kijátszásában segédkeztek.

Mehmet Zafer Caglayan, volt török gazdasági miniszter, és egy volt parlamenti képviselő is azok között vannak, akiket most az Iránt sújtó szankciók kijátszása miatt fognának perbe. A négy vádlott állítólag több száz millió amerikai dollárt akart az iráni kormány, és más iráni szervezetek kezére átjátszani, holott ezeket a pénzeket Washington a perzsa állammal szemben bevezetett gazdasági szankciók értelmében zárolta. A törökök ellen a szövetségi és a new york állami hatóságok emellett ezzel összefüggő más bűncselekmények miatt is vádat emeltek (pénzmosás, vesztegetés, hatóság többrendbeli félrevezetése). Recep Tayyip Erdogan, török elnök politikai indíttatású, koncepciós eljárásról beszélt, melyet kormánya elítél. A jelenlegi gazdasági miniszter pedig azt nyilatkozta: a vádaknak bizonyítást kell nyerniük, ahhoz, hogy elfogadják az eljárást. Az ügyben érintett Halkbank, török pénzintézet félrevezetőnek ítélte a vádakat, hozzátéve, hogy intézményük mindenben követi a hatályos török és nemzetközi szabályokat.

Cikk folytatása

Rögtön a szülés után vették őrizetbe a török édesanyát

Csütörtökön, a törökországi Adana tartományban őrizetbe vettek egy édesanyát, rögtön azután, hogy életet adott gyerekének. Sajtóértesülések szerint a Gülen-kapcsolatokkal vádolt nőt és gyermekét az adanai rendőrparancsnokságra szállították. Az eset nem példa nélküli, sőt egyre gyakoribb Törökországban.

A botrányos eset után a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali és kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) egyik képviselője felszólította a kormányzatot arra, hogy hagyjon fel a kismamák letartóztatásának gyakorlatával. „A rendőrök ott vártak az ajtó előtt, hogy letartóztassák. Ne terrorizálják a kismamákat!”-mondta el Sezgin Tanrikulu, aki fényképeket is bemutatott a kórterem ajtajában álló rendőrökről. Az utóbbi időben egyre több török édesanyát vettek őrizetbe néhány órával a szülés után: a nyár folyamán Antalyában és Drinápolyban (Edirne) is sor került ilyen esetekre. Június másodikán pedig Burszában tartóztattak le egy muszlim hittantanárnőt, két nappal szülése után. A mostani esethez hasonlóan itt is a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet és Fethullah Gülen mozgalmának támogatása volt a vád.

Cikk folytatása

34-szer kattant a bilincs: szerdán is nagyot ment Erdogan boszorkányüldözése

Legalább 34 embert vettek őrizetbe szerdán Törökországban, a tavalyi sikertelen katonai puccskísérlet és a Hizmet-mozgalom támogatásának vádjával.

A török állami hírügynökség, az Anadolu szerdai jelentése szerint a nap folyamán egy hat tartományra kiterjedő rendőrségi akció keretein belül tartóztatták le a több, mint 30 személyt, akik között több, korábban hasonló vádak miatt elbocsájtott köztisztviselő is van.

Cikk folytatása

Erdogan terroristákhoz hasonlította a legnagyobb ellenzéki pártot

Recep Tayyip Erdogan, török elnök szerdán, egy beszédében terroristákhoz hasonlította a legnagyobb ellenzéki pártot, a baloldali kemalista Népi Köztársaságpártot (CHP).

A török államfő a hét közepén vett részt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) regionális vezetőinek találkozóján, ahol arról beszélt: sajnálatos tény, hogy az országnak olyan inkompetens ellenzéke van, amely ráadásul a „terroristákhoz hasonlatos” nyelvet beszél, és úgy is cselekszik. Erdogan szerint a CHP célja a hatalom megragadása, amelyet akár az ország elveszejtése révén is véghezvinne.

Cikk folytatása

Az orvosokat sem kíméli a boszorkányüldözés

A törökországi Duzce településen a napokban őrizetbe vették a Düzcei Egyetem Orvosi Karának egyik volt orvos-tanárát. A kardiológust korábban már elbocsájtották állásból, mert azt gyanították, hogy szimpatizál a Hizmet-mozgalommal. Most azonban a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet támogatásának vádjával le is tartóztatták.

Az Anadolu, török állami hírügynökség jelentése szerit a férfi ellen szeptember 5.-én adtak ki elfogatóparancsot, majd rendőrségi akció keretében kutatták fel és vették őrizetbe. Egyes értesülések szerint a férfit azért tellett egy napba megtalálni, mivel egy vallási ünnep miatt a városon kívül tartózkodott. A professzor mobiltelefonját és számítógépét is elkobozták.

Cikk folytatása

Török tisztogatás: újabb 59 ember megy börtönbe

A török belügyi tárca hivatalos közlése szerint augusztus vége óta összesen 59 embert tartóztattak le az országban, feltételezett Hizmet-tagság miatt.

A Turkish Minute, ellenzéki lap úgy tudja: a belügy adatai szerint július közepén több, mint 50 ezer ember volt börtönben a Hizmettel, vagy a tavaly nyári államcsínnyel kapcsolatos vádak miatt. A jogi tisztogatás közel 170 ezer embert érintett összesen.

Cikk folytatása

Az édesanyja temetésére sem mehet el a bebörtönzött kurd politikus

Muhsun Kunur, törökországi kurd politikus édesanyja kedden hunyt el. A török hatóságok azonban elutasították a férfi arra vonatkozó kérését, hogy részt vehessen a temetésen.

Kunur 9 hónapja ül börtönben, terroristacselekmények elkövetése miatt. A férfi akkor vonult börtönbe, amikor a legfelsőbb bíróság is helyben hagyta a valószínűleg koncepciós per sorn, politikai indokból született ítéletet. A határozat szerint Kunur 2012-ben szeparatista tevékenységet folytatott. Kunur letartóztatásáig a törökországi kurdokat képviselő, baloldali Népek Demokratikus Pártjának (HDP) volt prominens politikusa, emellett egy többségében kurdok által lakott települést vezetett.

Cikk folytatása

Erdogan és tanácsadói személyesen felügyelik Gülen perét

A Törökországi Állami Nyomozótanács (DDK), valamint Recep Tayyip Erdogan, török elnök és tanácsadói bejelentették: személyesen fogják figyelemmel kísérni Fethullah Gülen, ellenzéki érzelmű hitszónok és társai perét. Egyébként a DDK, a kilenc tagú nyomozati hatóság is az elnök személyes irányítása alatt áll.

Törökországban nemrég indult Gülen pere, az imám távollétében. A büntetőperben emellett több olyan személy ügyét is tárgyalják, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a tavaly nyári államcsínyben, vagy támogatói a hitszónoknak.

Cikk folytatása