Egyre több a török menedékkérő Németországban

Egyre több török állampolgár kér politikai menedékjogot Európában, főleg Németországban. Erdogan boszorkányüldözése fokozódó mértékben érinti a gazdasági, média, katonai társadalmi, és értelmiségi elitet is.

Csak júliusban 620 török kért, csak Németországban menedékjogot. Ez körülbelül 40%-os emelkedés az előző hónapi számokhoz képest. Míg 2015-ben alig kétezer, tavaly már több, mint 5000 török állampolgár menekült német földre. Az idei szám is túllépte nyáron a háromezret. Olyan esetek is előfordulnak, hogy politikai indokból megvádolt bírák szöktek át a határon, embercsempészek segítségével. Szakértők szerint agyelszívással ér fel Törökország számára ez az exodus.

Cikk folytatása

Tiltakozik a török kormány Erdogan testőreinek vád alá helyezése miatt

Ankara hivatalos közleményben tiltakozik amiatt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több török állampolgár ellen is vádat emeltek, köztük Recep Tayyip Erdogan, török elnök testőrei ellen is.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk 19-re emelkedett azon török állampolgárok száma, akiket a washingtoni török követség előtti összecsapások miatt helyeztek vád alá.

Cikk folytatása

Egy bebörtönzött török bíró, vagy magyar jogvédők kaphatják az Európa Tanács díját

Az Európa Tanács által minden évben kiosztott Vaclav Havel Emberjogi Díj három „döntőse” között egy bebörtönzött török bíró is van: Murat Arslan az azóta megszűnt Török Bírák és Ügyészek Szövetségének utolsó elnöke volt. Mellette egy osztrák jogvédő és a Magyar Helsinki Bizottság van az esélyesek között

Arslant tavaly ősszel vették őrizetbe, az általa vezetett szövetséget pedig ugyanazon évben betiltották. A bírót azzal vádolják, hogy támogatta a 2016 júliusi puccskísérletet, és része a Hizmetnek.

Cikk folytatása

Újabb tíz embert tartóztattak le Törökországban internetes bejegyzésekért

Tíz kurdot vettek őrizetbe Törökországban, a közösségi médiában posztolt bejegyzéseik miatt, terrorizmus támogatásának vádjával.

A Diken, török hírportál információi szerint még a múlt héten, összehangolt rendőrségi akció során tartóztatták le Isztanbulban a tíz kurd származású török állampolgárt. Az isztanbuli bíróság mindnyájukat előzetes letartóztatásba helyezte. A hatóságok szerint az őrizetbe vett személyek az interneten propagandát folytattak a Kurdisztáni Munkáspárt érdekében.

Cikk folytatása

Ankara megakadályozza az ellenzéki írónő németországit látogatását

A török hatóságok bevonták Asli Erdogan, ellenzéki érzelmű írónő útlevelét, aki így nem utazhat Németországba. A török elnökkel csupán névrokonságban álló Erdogan egy kitüntetést vett volna át Osnabrückben.

Asli Erdogannak ítélték idén az Erich Maria Remarque Békedíjat, ám azt az írónő útlevele bevonása miatt nem tudja átvenni. A szeptember végi kitüntetési ceremóniát ezért online fogja követni. Erdogan egy regényéért kapja a díjat, de nemcsak emiatt ismert: emberjogi aktivista, és újságíró is, aki rendszeresen bírálja a török kormányzatot, és áll ki a kurdok jogai mellett. Nem csoda tehát, hogy a tavaly nyári, sikertelen puccskísérletet követő tisztogatási hullám során ő is a hatóságok célkeresztjébe került: vád alá helyezték, négy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, útlevelét pedig érvénytelenítetették. Erdogan ősszel fog bíróság elé állni, „terrorizmust támogató propaganda” miatt.

Cikk folytatása

Erdogan újabb verőlegényeit helyezték vád alá Amerikában

19-re emelkedett azon török állampolgárok száma, akiket a washingtoni török követség előtti összecsapások miatt helyeztek vád alá.

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) főügyésze összesen 19 ember ellen emelt vádat a májusi „csata” miatt. Ebből 15-en Recep Tayyip Erdogan, török elnök testőrei, akik a konzulátus előtti parkban tüntető ellenzékiekre támadtak. A keddi döntés indoklása egyértelműen amellett foglal állást, hogy a biztonsági szolgálat és az ankarai kormány hívei léptek fel agresszorként.

Cikk folytatása

Kell a hely az ellenzékieknek: szabadon engedik a köztörvényes bűnözőket Törökországban

Egy hétvégi kormányrendeletcsomag alapján Törökországban ismét köztörvényes bűnözőket helyeznek szabadlábra, hogy helyet szabadítsanak fel a börtönökben a politikai elítéltek számára. Nem ez az első ilyen eset a kis-ázsiai államban. A feltételes amnesztia nem vonatkozik bizonyos bűncselekménytípusok elkövetőire (terrorizmus, szexuális erőszak, törvényes államrend megdöntésére irányuló fegyvere kísérlet).

Cikk folytatása

Brit turistát tartóztattak le Törökországban

Toby Robyns, brit állampolgárt a török hatóságok múlt héten vették őrizetbe a bodrumi repülőtéren, mert ókori érméket találtak nála. A rendőrség csempészészettel vádolja, bár nagy eséllyel nem volt tudatában, hogy törvényellenesen cselekszik.

Robyns az érméket az üdülőben találta a nyaralása során, majd szuvenírként akarta hazavinni Angliába. Nem tudott róla, hogy jelentenie kellett volna a hatóságoknak, így a reptéren őrizetbe vették.

Cikk folytatása

Már a helyi politikai vezetők sincsenek biztonságban Törökországban

A múlt héten őrizetbe vették Berkan Sönmezayt, a törökországi Bilecik tartománybeli Sögüt körzet kormányzóját. A politikust a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás használata miatt tartóztatták el.

A Hürriyet, török híroldal úgy tudja: Sönmezayt csütörtökön vette őrizetbe a helyi rendőrség terrorellenes csoportja, majd Bilecikbe szállította kihallgatásra. Az elhárítók a férfi irodáját és lakását is átkutatták, bizonyítékok után nyomozva.

Cikk folytatása

Csak júliusban 620 török menedékkérelem érkezett Németországhoz

A németországi külügyi tárca hivatalos adatai szerint csak júliusban 620 török állampolgár kért politikai menedékjogot az országban.

A Die Welle, német hírlap információi szerint a minisztérium a Balpárt parlamenti kérdése nyomán adta ki a menedékkérők pontos számát. A Németországban (és másutt) politikai menedékjogot kérő törökök száma természetesen a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatási hullám után nőtt meg (Németországban május: 498, június: 438).

Cikk folytatása

Az ISIS ellen a kurdokkal küzdő brit férfit vádol terrorizmussal Törökország

Joe Robinson, 24 éves brit állampolgárt, és volt katonát terrorizmussal vádolták meg a török hatóságok. A veterán 2015-ben négy hetet töltött Szíriában, ahol a Kurd Népvédelmi Erők (YPG) medikusaként segítette a dzsihadisták elleni küzdelmet. Ankara most terrorizmussal vádolja. Menyasszonyát és édesanyját is őrizetbe vették, amikor a három brit állampolgár Törökországban nyaralt idén nyáron.

Robinson családja levélben fordult Theresa May, brit miniszterelnökhöz: „Amennyiben (a kormány) nem fog azonnali és hatékony segítséget nyújtani egy brit polgárnak, veteránnak és nemzeti hősnek, úgy az a veteránok iránti mély megvetésről fog tanúskodni.”

Cikk folytatása

Újabb vádpontok a Törökországban bebörtönzött amerikai lelkésszel szemben

Andrew Brunson, Törökországban bebörtönzött amerikai lelkésszel szemben újabb pontokban emeltek vádat. Brunson a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet után kezdődő tisztogatási hullám külföldi áldozatainak egyiket.

A férfit eredetileg terrorizmus támogatásával vádolták, mostmár azonban kémkedés és a kormány elleni összeesküvés miatt is folyik ellene eljárás, közölte a török Anadolu hírügynökség. Washington egyik fő külpolitikai célja Törökország viszonylatában a lelkész szabadon bocsájtásának elérése. Brunson közel 20 évig élt és prédikált a kis-ázsiai országban, majd tavaly októberben őrizetbe vették a török hatóságok.

Cikk folytatása

Német válasz a török tisztogatásokra: Erdogannal nincs EU-tagság!

Sigmar Gabriel, német külügyminiszter csütörtökön úgy nyilatkozott: amíg Recep Tayyip Erdogan vezeti, Törökország nem lehet az Európai Unió tagja. Gabriel a Bild napilapnak nyilatkozva azzal is megvádolta Ankarát, hogy nem veszi komolyan az EU-s tárgyalásokat.

„Teljesen világos, hogy Törökország jelen állapotában nem válhat az unió tagjává. Nem azért nem, mert mi nem akarjuk, hanem azért, mert Erdogan elnök és a török kormány egyre távolodik attól, amit Európa jelent.”-mondta a német külügyminiszter.

Cikk folytatása

Többszáz közszolgát bocsájtottak el Törökországban egyetlen rendelettel

Erősen indult a hét Törökországban: a hét elején elfogadott két kormányrendelet értelmében ismét több száz közszolgálati dolgozót bocsájtottak el, valamint kiszélesítették Erdogan elnök titkosszolgálatokkal kapcsolatos jogköreit. Mindezekre a tavaly nyári, sikertelen katonai puccsksísérlet után életbe lépett szükségállapot adott lehetőséget.

A rendelet értelmében több, mint 800 minisztériumi dolgozó, katona és egyéb közszolga, valamint 100, az állami tudományos intézményekben alkalmazott akadémikus vesztette el állását. Többségüket azzal vádolják, hogy szimpatizálnak a puccsistákkal, vagy a Hizmettel.

Cikk folytatása

Internetes posztolásért vettek őrizetbe hét embert Törökországban

A törökországi belügyminisztérium bejelentette: a napokban körülbelül hét török állampolgárt vettek őrizetbe, akiket azzal vádolnak, hogy a hatóságok által terrorszervezetként számon tartott szervezeteket propagáltak, közösségi oldalon tett bejegyzéseikben.

A török hatóságok bejelentése szerint több, mint 200 személy ellen indult nyomozás az ügyben, de közülük csak hetet tartóztattak le. A vádlottak állítólag a Hizmet-mozgalom (Fethullah Gülen, emigrációban élő szúfi muszlim hitszónok informális szervezete, melyet Ankara a tavaly nyári sikertelen katonai puccskísérlet irányításával vádol), a Kurdisztáni Munkáspárt (a Törökország délkeleti területein élő kurdok függetlenségéért harcoló gerilla-, és terrorszervezet), és az ISIS/ISIL (a magát „Iszlám Államnak” nevező dzsihadista terrorcsoport) érdekében fejtettek ki propagandát.

Cikk folytatása

Iskolai dolgozókat vettek őrizetbe Törökországban

A napokban 119 iskolai dolgozó ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban. A letartóztatottak mindegyike olyan magánintézményekben volt alkalmazott, melyeket a tisztogatási hullám során a kormányzat bezáratott, és amely a Hizmet érdekeltségébe tartozott..

Az ügyészség elmondta: a 119 személy őrizetbe vétele a Gülen-mozgalom elleni nyomozás része. A hatóság szerint a letartóztatási hullám célpontjai a ByLock nevű mobilos alkalmazást használták.

Törökországban tavaly július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 145 ezer személy), közel 124 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett közel 184 médiumot és 2100 oktatási intézményt is bezárattak.

Cikk folytatása

A keresztények ellen uszít Erdogan egy tanulmány szerint

A Stockholm Szabadságközpont (Stockholm Center for Freedom-SCF) nevű emigráns török emberjogi szervezet a napokban olyan jelentést adott ki, amely állítja: Recep Tayyip Erdogan, török elnök a keresztényellenes indulatok felkorbácsolására törekszik.

A tanulmány szerint Erdogan indulatos beszédeinek egyik állandó célpontja maga a kereszténység, valamint a törökországi keresztény kisebbség, a keresztény egyházak, és elsősorban a Vatikán. A török kormánypárt irányítása alatt álló propagandamédia pedig ezt a narratívát erősíti.

Cikk folytatása

Merénylettel vádolnák meg Gülent és követőit

Fethullah Gülen, ellenzéki muszlim hitszónok ügyvédei úgy vélik: a török kormány és hívei úgy hallgattatnák el az imámot és támogatóit, hogy merényletkísérlettel vádolnák meg őket. Az Erdogant pártoló török médiában már keringenek ilyen hírek.

A kormánypárti török média nemrégiben azt kezdte el terjeszteni, hogy Balkeszir városában olyan Gülen-támogatókat tartóztattak le, akik török politikai vezetőket akartak meggyilkolni. A hatóságok állítólag fegyvereket is lefoglaltak. A hitszónok jogi képviselői szerint azonban ez csupán egy lejáratókampány része. Maga Gülen úgy nyilatkozott: Erdogan az, aki ön-merényletekkel szeretné az ellenzék ellen hangolni a közvéleményt.

Cikk folytatása

Merkel: Törökország saját céljaira használja az Interpolt!

Ahogyan arról mi is írtunk, a napokban a török kormány kérésére a spanyol hatóságok őrizetbe vettek egy ellenzéki érzelmű török-német kettős állampolgárságú írót, Dogan Akhanlit, aki vakációját töltötte a mediterrán országban. Berlin elítélte a lépést. Angela Merkel német kancellár egy hétvégi kampánygyűlésen beszélt arról, hogy Ankara saját céljaira használja az Interpolt, és visszaél a nemzetközi elfogatási parancs intézményével.

„Nem hagyhatjuk, hogy az olyan nemzetközi szervezeteket, mint az Interpol ilyen módon használják fel” - mondta el Angela Merkel, német kancellár, aki szerint Akhanli letartóztatása elfogadhatatlan lépés. A kancellárasszony örömét fejezte ki az író szabadlábra bocsájtása miatt.

Cikk folytatása

Ellenzéki török írót vettek őrizetbe Spanyolországban

Újabb fejezet a török-német diplomáciai csatában, és a törökországi tisztogatási hullámban. A napokban Ankara kérésére a spanyol hatóságok őrizetbe vettek egy török-német írót, aki vakációját töltötte a mediterrán országban. Berlin elítélte a lépést.

Dogan Akhanlit letartóztatása után nem sokkal szabadlábra helyezték, ám Spanyolországot nem hagyhatja el, amíg Madrid döntést nem hoz a török kiadatási kérelem ügyében. Az író régóta szálka Erdoganék szemében: a török kormánnyal szemben kritikus Akhanli éppen ezért 16 éve felvette a német állampolgárságot is.

Berlin – mivel saját állampolgáráról van szó – azóta reagált. A német külügyet meglepte, hogy Madrid őrizetbe vette a férfit. Szerintük ugyanis a vád nem áll szilárd alapokon.

Cikk folytatása

77 éves, törékeny, és Pennsylvaniában él. Törökország azt mondja, egy puccs értelmi szerzője.

Washington Post – 2016 Augusztus 3

SAYLORSBURG, Pa. — A kabócák hangját leszámítva csendes hétköznapi este volt a Poconosban, a vidéki Pennsylvania erdős dombjai között. A félreeső házban, ahol az erőszakmentességről, a toleranciáról és az oktatás értékéről prédikál, Fethullah Gülen egy világos szobában ült, és édességet nyújtott a gyermekeknek.

Miközben fél világ választja el szülőföldjétől, Törökországtól, a világszerte követőkkel rendelkező 77-éves muszlim vallási személyiséget az a vád éri, hogy ő vezényelte le a július 15-i véres puccskísérletet, amely több mint 200 halálos áldozattal járt, az USA egyik legfontosabb NATO-szövetségese pedig káoszba süllyedt.

Cikk folytatása

Hat török jogvédő került előzetesbe, köztük az Amnesty igazgatója

A tíz őrizetbe vett jogvédő közül hat előzetes letartóztatásban marad, ami aggasztó és elkeserítő arcul csapása az igazságszolgáltatásnak, egy újabb mélypontja a tavalyi puccskísérlet utáni leszámolásoknak.

Az Amnesty International törökországi igazgatója is azok között van, akik őrizetben maradnak. Idil Esert kilenc másik jogvédő melett július 5-én egy szokványos workshopon tartóztatták le.Közülük négyet ma kora reggel a hatóságok óvadék ellenében elengedtek, de továbbra is nyomoznak ellenük. Mind a tizüket ugyanazzal vádolják: "bűncselekmény elkövetése egy terrorszervezet nevében anélkül, hogy tagjai lennének". A hat rács mögött maradó ezzel csatlakozott az egy hónappal korábban letaróztatott helyi Amnesty elnökhöz, Taner Kilichez.

Cikk folytatása

Letartóztatták a török Amnesty International vezetőjét

Letartóztatták az Amnesty International törökországi vezetőjét és 22 jogászt Izmirben. A török hatóságok szerint Taner Kilic kapcsolatban áll az Egyesült Államokban élő Fetullah Gülen muszlim hitszónokkal, aki a jelenlegi török kormányzat szerint meg akarja dönteni Erdogan elnök hatalmát.

A civilek jogait védő Amnesty International vezetője, Salil Shetty szerint a civil szervezet török vezetőjének letartóztatása megmutatja, milyen messze jutott a hatósági önkény az országban.

Cikk folytatása

Óriási botrány: Letartóztatták a Welt újságíróját, tajtékzik a német vezetés

Sigmar Gabriel, a német külügyi tárca vezetője bekérette a külügyminisztériumba kedden Törökország berlini nagykövetét, az Isztambulban előzetes letartóztatásba helyezett Deniz Yücel török származású német újságíró ügyében. A Die Welt című lap tudósítója elleni fellépés miatt Joachim Gauck német államfő is bírálta a török vezetést.

Szakítópróba előtt a két ország

Gabriel a nagykövettel lefolytatott beszélgetést követő sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, hogy a Die Welt című lap törökországi tudósítójaként dolgozó újságíró előzetes letartóztatása erőteljesen megterheli Berlin és Ankara viszonyát.

Cikk folytatása

Felkötné Gülen híveit az erdoganista maffiózó

Sedat Peker, a Diken nevű, internetes lap szerint felkötné a Gülen-mozgalom összes hívét. Az elítélt maffiafőnök, aki a török kormánypárt lelkes híve is egyben, fákra és zászlórudakra akasztaná a szúfi imám híveit.

„Imádkozniuk kéne az elnökünkért, akit ehelyett diktátornak neveznek. Isten óvja Erdogant! Mert ha az élete valahogyan, akár természetes módon, akár nem, véget ér, akkor meglátják, mi is az a diktátor. Mert akkor mi majd Isten segítségével Gülen minden hívét, és akik együttműködtek velük, felkötjük a legközelebbi zászlórúdra! Egyet sem hagyunk majd életben! Felakasztjuk őket egy fára!”-dühöngött Peker egy temetőben tett látogatása során. Az isztanbuli sírkertben olyan katonák is nyugszanak, akik a tavaly nyári, sikertelen puccskísérlet során a kormány oldalán estek el. A puccsért a török kormányzat és híveik Gülent és támogatóit teszik felelőssé.

Cikk folytatása

Henteskampóra akasztanák Gülen híveit Törökországban?

Törökországban a kormány egyes hívei eddig is az ellenzékkel való leszámolást követelték. Az egyik kormánypárti sajtótermék azonban most mégtovább ment: a Kanal 7-es televízió honlapja arra utal: az egyik ellenzéki csoport tagjait, nevezetesen Gülen híveit henteskampóra kellene akasztani.

A tévé oldalának egyik cikkében illusztrációként ottomán-kori kódexlapok láthatóak, melyek a korban bevett kegyetlen kivégzési módot ábrázolják, a húsoskampóra való akasztást. Az oldal a képek mellé ezt írta: „Egy kivégzési módszer azokból az időkből, amikor a halálbüntetést azonnal végrehajtották, nem pazarolva időt nyomozásra, perre, kihallgatásra, stb.. Az állam ellen lázadókat azonnal kivégezték.”

Cikk folytatása

Tombolt a boszorkányüldözés Törökországban: 100 ezer ember ül börtönben egy mobilalkalmazás miatt

Jelenleg közel 102 ezer ember ül börtönben Törökországban a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás használata miatt, közölte a török kommunikációs hatóság a héten.

„A bíróságok 102 ezer ember nevét küldték meg nekünk. Mi pedig jelentést készítettünk, hogy egytől egyik minden személlyel kapcsolatban kielégítsük az igazságszolgáltatás igényét, bármelyik bíróság is tárgyalja bármelyik személy ügyét.”-mondta el a török Információs és Kommunikációs Technológiai Hivatal (BTK) képviselője a Sabah Daily nevű, kormánypárti napilapnak nyilatkozva.

Cikk folytatása