55%-al nőtt a török menedékkérők száma Németországban

Körülbelül 55%-al több török állampolgár adott be menedékkérelmet Németországban az előző évi számokhoz képest.

A német kormányzat hétfői adatai szerint a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet óta folyamatosan nő a menedékkérők száma az országban. Főleg 2017-ben ugrott meg a Németországba tartó török menekültáradat.

Cikk folytatása

Washington Post: „Törökország még mindig nem számolt el az amerikai földön történt aljas támadással!”

„Törökország még mindig nem számolt el az amerikai földön történt aljas támadással”-ezzel a címmel jelent meg szerkesztőségi állásfoglalás a Washington Post, amerikai napilap hasábjain. A neves újság szerkesztői elítélik a nyári esetet, amikor török kormánypárti tüntetők, és Recep Tayyip Erdogan török elnök testőrei ellenzéki és kurd tüntetőkre támadtak a washingtoni követség előtti parkban. A Post szankciót javasol Ankarával szemben. A fordítást alább közöljük.

Cikk folytatása

Erősödő gyűlölet Törökországban: örmény keresztényekre támadtak egy isztanbuli templomnál

Templomból hazainduló örményekre támadtak Isztanbul egye negyedében. Törökországban egyre erősödik a kisebbségekkel szembeni gyűlölet.

Egy török hírügynökség hétfői jelentése szerint vasárnap történt az eset. Örmény keresztények egy csoportja a miséről indult haza az egyik isztanbuli templomukból, amikor egy gyerekekből álló banda kövekkel dobálta meg őket, halálos fenyegetéseket üvöltözve.

Cikk folytatása

Török abszurd: természetfotóst vettek őrizetbe terrorizmus vádjával

Újabb újságírót tartóztattak le Törökországban, ismét terrorizmussal kapcsolatos vádakkal. Kemal Özert, aki az Evrensel nevű lap riportere és természetfotósa, pénteken helyezték előzetes letartóztatásba.

A fotóst szeptember 4.-én vették őrizetbe, ám formálisan csak most tartóztatták le. A férfi tunceli lakásán a rendőrség házkutatást is tartott: fényképezőgépét, és több digitális anyagát is lefoglalták. Özert egyébként azzal vádolják, hogy a Törökország kurdok lakta területein gerilla-, és terrorakciókat végrehajtó, betiltott szeparatista szervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatója és tagja.

Cikk folytatása

Az kurd temetésre támadó szélsőségesek egyikével fotózkodott a török belügyminiszter

A T 24 nevű török tévéadó értesülései szerint Suleyman Soylu, török belügyminiszter együtt fotózkodott a kurd temetésre támadó török ultranacionalisták egyikével. A politikus nem mond le.

Ahogyan arról beszámoltunk a múlt héten egy törökországi kurd politikus édesanyjának temetését szélsőségesek zavarták meg. Most egyikükről egy olyan fotó került nyilvánosságra, melyen a török belügyi tárca vezetője is szerepel.

Cikk folytatása

Nem álltak bíróság elé az éhségsztrájkoló tanárok

A múlt héten az érintettek jelenléte nélkül kezdődött meg Törökországban a két terrorizmussal vádolt tanár pere.

Mi is beszámoltunk a két tanár ügyéről. Nuriye Gulmen irodalmárprofesszor és Semih Ozakcsa általános iskolai tanár hat hónapja éhségsztrájkolnak, tiltakozásul a törökországi tisztogatás miatt. A tanárok maguk is elvesztették az állásukat, majd vádat is emeltek ellenük, terrorizmus támogatása miatt.

Cikk folytatása

Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást

Angela Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást: a német kancellár kereskedelmi korlátozásokat vezetne be Törökországgal szemben, az országban tapasztalható emberi jogi kihágások miatt.

Merkel szombati szavai arra engednek következtetni, hogy Berlin elsősorban a Törökországban őrizetbe vett német állampolgárok miatt büntetné Ankarát.

Cikk folytatása

60 tanárt ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban

Pénteken újabb 71 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban, négy tartományban, ebből 11-en tanárok.

Egy közép-anatóliai ügyészi hivatal pénteken adta ki az elfogatási parancsot, mely alapján három egyéb tartományban is el kell járniuk a rendőröknek. Ugyanaznap délig ebből 40 személyt már elő is sikerült állítani. Mindegyikőjüket a tavalyi puccskísérlet támogatásával, és Gülen-kapcsolatokkal vádolják, közülük 60-an tanárok.

Cikk folytatása

Törökországban őrizetbe vették az ellenzék vezetőjének ügyvédjét

Törökországban letartóztatták az egyik ellenzéki vezető ügyvédjét, akit azzal vádolnak, hogy támogatta a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet. Gülen ellenfele volt, most mégis az imám hívének állítják be.

Celal Celik, egy török fellebbviteli bíróságon dolgozott 2011-ig, amikor Fethullah Gülen, szúfi muszlim hitszónok és híveinek növekvő befolyása miatt mondott le posztjáról. Celik azóta a legnagyobb török ellenzéki párt, a baloldali és kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjének, Kemal Kilicdaroglunak jogi képviseletét látta el. A héten ankarai otthonából vitték el az elnökök. A vád: Gülen támogatójaként segítette a tavalyi államcsínyt.

Cikk folytatása

Nazarbajev kazah elnök: Nem fogjuk kiadni török tanárokat Törökországnak.

Csütörtökön Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán autoriter elnöke bejelentette: nem záratja be a Hizmet-kapcsolatokkal vádolt iskolákat, és nem adja ki Ankarának az ott dolgozókat, amennyiben azok nem követtek el bűncselekményt.

Egy ausztrál lap értesülése szerint a kazah államfő egy asztanai sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Recep Tayyip Erdogan, török elnök többször is kérte tőle a kazahsztáni török vallásos iskolák bezárását, tanáraik kiadatását. Nazarbajev azonban visszautasította diktátortársa kérését leszögezve, hogy ezek az intézmények „Kazahsztánhoz tartoznak”.

Cikk folytatása

Ellenzéki tanárokat védtek, maguk is vádlottak lettek

Törökországban csütörtökön elfogatóparancsot adtak ki két ügyvéd ellen, akik két éhségsztrájkoló tanárt képviselnek. A dolog érdekességét az adja, hogy a jogászoknak néhány nap múlva a bíróság előtt kellene védeniük a tanárokat.

Nuriye Gulmen irodalmárprofesszor és Semih Ozakcsa általános iskolai tanár hat hónapja éhségsztrájkolnak, tiltakozásul a törökországi tisztogatás miatt. A tanárok maguk is elvesztették az állásukat, majd vádat is emeltek ellenük, terrorizmus támogatása miatt.

Cikk folytatása

Török szélsőségesek támadtak egy kurd temetésre Ankarában

Médiaértesülések szerint körülbelül ötvenfős török ultranacionalista tömeg támadt rá egy bebörtönzött kurd politikus édesanyjának temetésére. A ceremóniát meg kellett szakítani, a testet exhumálták, és előreláthatólag másutt helyezik majd végső nyugalomra.

Aysel Tugluk, a baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) politikusa, és társelnöke, aki jelenleg politikai okokból ül egy török börtönben, Kocaeliben. Aysel édesanyja, Hatun Tugluk, kedden hunyt el. Az asszonyt szerdán temették volna, Ankarában. A politikust éppen ezért, különleges feltételekkel, a temetés idejére, őrizettel, ideiglenesen szabadlábra helyezték, hogy részt vehessen a szertartáson. A ceremóniát azonban megzavarták: körülbelül 50, a temetőben gyülekező török ultranacionalista támadt rá a gyászolókra.

Cikk folytatása

Brit jogi vélemény: törvényt sért a ByLock miatti török üldözés

Egy brit jogi vélemény szerint a örök hatóságok jogot sértenek azzal, hogy a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás puszta használata miatt tartóztatnak le embereket.

A ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás egy chatelésre, kommunikációra alkalmas titkosított applikáció. A török hatóságok szerint a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet egyes résztvevői és támogatói, valamint Gülen hívei ezt használták az egymás közötti titkos kommunikációra. Azóta az app több felhasználóját is őrizetbe vették. Vannak köztük katonák, rendőrök, köztisztviselők, tudósok, és a társadalom más rétegeinek képviselői is. Többek között az Amnesty International (AI), jogvédő szervezet törökországi igazgatóját is megvádolták az app használatával. Két brit ügyvéd által jegyzett, és a The Guardian, londoni lapban megjelent jelentés most ezt a gyakorlatot minősítette jogsértőnek.

Cikk folytatása

Meggyilkoltak egy török üzletembert Amszterdamban

Hétfőn, Hollandiában megöltek egy török üzletembert. Hizmet-kapcsolatai is szerepet játszhattak a gyilkosságban.

 A 48 éves Ali Ekrem Kaynakot hétfőn késő délután lőtte le ismeretlen tettes, a török-holland kettős állampolgárságú üzletember egyik étterme előtt. Kaynakot már tavaly is meg akarták gyilkolni. Egy helyi forrás állítása szerint a bűntények mögött a férfi Hizmet-kapcsolatai állnak. Egy holland médium is úgy értesült, hogy politikai vita lehet a háttérben.

Az üzletembert a merénylet után azonnal kórházba szállították, de ott már nem tudtak rajta segíteni az orvosok: belehalt sérüléseibe.

Cikk folytatása

EBESZ: Engedjék szabadon a török újságírókat!

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a Cumhurriyet, török lap előzetes letartóztatásban lévő újságíróinak szabadon engedésére szólította fel Törökországot.

A börtönbe került médiamunkások közül hetet júliusban már feltételesen szabadlábra helyeztek. Öt újságíró azonban még mindig előzetes letartóztatásban várja a perének kezdetét. Harlem Desir, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője most az ő elengedésükre is felszólította a török kormányt. Desir a Twitteren üzent Ankarának: szerinte konkrét bizonyítékok nélkül tartják fogságban az újságírókat.

Cikk folytatása

Kezdődik a Cumhuriyet újságíróinak pere Törökországban

Megindul a Cumhurriyet nevű, kormánykritikus török lap újságíróinak pere, pontosabban a tárgyalás második szakasza. A médiamunkásokat egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolják, ám a nemzetközi közvélemény politikai indíttatásúnak tekinti a pert.

Hétfőn egy isztanbuli bíróság úgy ítélt: a 18 vádlott közül öten a per új szakaszában sem védekezhetnek szabadlábon, így börtönben maradnak.  A Cumhurriyet az egyik legrégibb törökországi újság, Recep Tayyip Erdogan elnök kemény kritikusa, és egyben az egyik utolsó ellenzéki lap.

Cikk folytatása

Elszabadulnak az érzelmek a törökországi puccsista-per körül

Törökországban augusztus végén kezdődött azon vádlottak pere, akiket a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet kitervelésével, és irányításával vádolnak. Az indulatok pedig egyre inkább elszabadulni látszanak az ügy körül.

A nyár végén induló tárgyalás légköre a koncepciós perek hangulatát idézi: megbilincselt, szíjon vezetett vádlottak, rendőrsorfalak, és a puccsisták kivégzését követelő dühös tömeg. A vád alá helyezettekre főleg a kormány azon támogatói dühösek, akiknek rokonai áldozatul estek a véres államcsínynek.

Cikk folytatása

Az ENSZ emberjogi főbiztosa elítélte a törökországi jogsértéseket

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) emberi jogokért felelős főbiztosa felszólította Törökország kormányát a szabadságjogok elleni támadások leállítására.

„Arra bíztatom a törökországi kormányt, hogy vegyenek hasonló szempontokat figyelembe a törökországi emberjogi helyzet kapcsán is, mely folyamatosan romlik!”-mondta el Zeid Raad al-Husszein. A főbiztos annak kapcsán tette a megjegyzését, amikor méltatta Ankarát a burmai rohingya kisebbség melletti kiállása miatt. (Törökország erőteljesen követeli a muszlim vallású rohingyák ellen folyó etnikai tisztogatás megakadályozását Burmában.)

Cikk folytatása

Közel 100 ember állampolgárságát venné el Erdogan

Gülen után újabb 99 török állampolgár állampolgárságnak megvonására készülnek a török hatóságok. Az érintettek között egy 23 éves fiatal is van.

A török belügyi tárca a közelmúltban 99 olyan külföldön élő török állampolgár nevét hozta nyilvánosságra, akiknek meg fogják vonni az állampolgárságát, ha 3 hónapon belül nem térnek haza.

A török hivatalos közlönyben múlt hét vasárnap megjelent lista egy 68 éves idős ember, és egy 23 éves fiatal nevét is tartalmazza. A személyek mindegyikét valamilyen bűncselekménnyel vádolják: többségüket terrorizmussal, terrorszervezet támogatásával, vagy az alkotmányos rend elleni bűntettekkel.

Korábban már kibocsájtottak egy ilyen lajstromot: akkor 130 török útlevelet vontak be. Az állampolgárságuktól akkor megfosztottak között volt Fethullah Gülen, ellenzéki érzelmű szúfi muszlim hitszónok is, valamint a baloldali és kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) több politikusa is.

Cikk folytatása

Visszatért a kínzás gyakorlata Törökországban a tekintélyes brit lap szerint

A The Economist, tekintélyes brit gazdasági szaklap múlt heti számában arról ír: visszatért a kínzás gyakorlata Törökországban, és a tisztogatás egyre brutálisabb formát ölt.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a cikk fordítását.

Maszkos kommandósok törtek rájuk a délkelet-törökországi diyarkabiri lakásukban a decemberi éjszaka közepén, mondja Tulay Yer-Celik. A következő két órában Yer-Celik asszonynak, néhány hónapos gyermekének, és az anyósának végig kellett hallgatniuk, ahogyan a kommandósok a szomszéd szobában Omert, a nő férjét verik. Az erőszaknak csak akkor lett vége, amikor a rendőrök megérkeztek. Celik, a férj, a Dicle Haber nevű kurd hírügynökség újságírója volt. A kisebbségi jogokért is kiálló médium egyike volt azoknak, melyeket, összesen 150-et, betiltottak a tavaly nyári, sikertelen, véres katonai puccskísérlet után. Celiket pedig két hétig tartották fogva Diyarkabirban. A férfit ezután egy Isztanbul-közeli, fokozottan védett börtönbe vitték, ahol jelenleg is raboskodik. Vádat csak június végén emeltek ellene: a vádirat szerint a török energetikai miniszter kiszivárogtatott e-mailjeiről írt cikkeket, amellyel bűncselekményt követett el. Akár 16 évet is kaphat.

Cikk folytatása

Az USA-ban letartóztathatnak egy volt török minisztert

Elfogatási parancsot adott ki az Amerikai Egyesült Államok (USA) főügyészsége egy volt török miniszter és három másik török állampolgár ellen. A négy férfit azzal vádolják, hogy az Irán elleni szankciók kijátszásában segédkeztek.

Mehmet Zafer Caglayan, volt török gazdasági miniszter, és egy volt parlamenti képviselő is azok között vannak, akiket most az Iránt sújtó szankciók kijátszása miatt fognának perbe. A négy vádlott állítólag több száz millió amerikai dollárt akart az iráni kormány, és más iráni szervezetek kezére átjátszani, holott ezeket a pénzeket Washington a perzsa állammal szemben bevezetett gazdasági szankciók értelmében zárolta. A törökök ellen a szövetségi és a new york állami hatóságok emellett ezzel összefüggő más bűncselekmények miatt is vádat emeltek (pénzmosás, vesztegetés, hatóság többrendbeli félrevezetése). Recep Tayyip Erdogan, török elnök politikai indíttatású, koncepciós eljárásról beszélt, melyet kormánya elítél. A jelenlegi gazdasági miniszter pedig azt nyilatkozta: a vádaknak bizonyítást kell nyerniük, ahhoz, hogy elfogadják az eljárást. Az ügyben érintett Halkbank, török pénzintézet félrevezetőnek ítélte a vádakat, hozzátéve, hogy intézményük mindenben követi a hatályos török és nemzetközi szabályokat.

Cikk folytatása

Rögtön a szülés után vették őrizetbe a török édesanyát

Csütörtökön, a törökországi Adana tartományban őrizetbe vettek egy édesanyát, rögtön azután, hogy életet adott gyerekének. Sajtóértesülések szerint a Gülen-kapcsolatokkal vádolt nőt és gyermekét az adanai rendőrparancsnokságra szállították. Az eset nem példa nélküli, sőt egyre gyakoribb Törökországban.

A botrányos eset után a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali és kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) egyik képviselője felszólította a kormányzatot arra, hogy hagyjon fel a kismamák letartóztatásának gyakorlatával. „A rendőrök ott vártak az ajtó előtt, hogy letartóztassák. Ne terrorizálják a kismamákat!”-mondta el Sezgin Tanrikulu, aki fényképeket is bemutatott a kórterem ajtajában álló rendőrökről. Az utóbbi időben egyre több török édesanyát vettek őrizetbe néhány órával a szülés után: a nyár folyamán Antalyában és Drinápolyban (Edirne) is sor került ilyen esetekre. Június másodikán pedig Burszában tartóztattak le egy muszlim hittantanárnőt, két nappal szülése után. A mostani esethez hasonlóan itt is a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet és Fethullah Gülen mozgalmának támogatása volt a vád.

Cikk folytatása

34-szer kattant a bilincs: szerdán is nagyot ment Erdogan boszorkányüldözése

Legalább 34 embert vettek őrizetbe szerdán Törökországban, a tavalyi sikertelen katonai puccskísérlet és a Hizmet-mozgalom támogatásának vádjával.

A török állami hírügynökség, az Anadolu szerdai jelentése szerint a nap folyamán egy hat tartományra kiterjedő rendőrségi akció keretein belül tartóztatták le a több, mint 30 személyt, akik között több, korábban hasonló vádak miatt elbocsájtott köztisztviselő is van.

Cikk folytatása

Erdogan terroristákhoz hasonlította a legnagyobb ellenzéki pártot

Recep Tayyip Erdogan, török elnök szerdán, egy beszédében terroristákhoz hasonlította a legnagyobb ellenzéki pártot, a baloldali kemalista Népi Köztársaságpártot (CHP).

A török államfő a hét közepén vett részt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) regionális vezetőinek találkozóján, ahol arról beszélt: sajnálatos tény, hogy az országnak olyan inkompetens ellenzéke van, amely ráadásul a „terroristákhoz hasonlatos” nyelvet beszél, és úgy is cselekszik. Erdogan szerint a CHP célja a hatalom megragadása, amelyet akár az ország elveszejtése révén is véghezvinne.

Cikk folytatása

Az orvosokat sem kíméli a boszorkányüldözés

A törökországi Duzce településen a napokban őrizetbe vették a Düzcei Egyetem Orvosi Karának egyik volt orvos-tanárát. A kardiológust korábban már elbocsájtották állásból, mert azt gyanították, hogy szimpatizál a Hizmet-mozgalommal. Most azonban a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet támogatásának vádjával le is tartóztatták.

Az Anadolu, török állami hírügynökség jelentése szerit a férfi ellen szeptember 5.-én adtak ki elfogatóparancsot, majd rendőrségi akció keretében kutatták fel és vették őrizetbe. Egyes értesülések szerint a férfit azért tellett egy napba megtalálni, mivel egy vallási ünnep miatt a városon kívül tartózkodott. A professzor mobiltelefonját és számítógépét is elkobozták.

Cikk folytatása

Török tisztogatás: újabb 59 ember megy börtönbe

A török belügyi tárca hivatalos közlése szerint augusztus vége óta összesen 59 embert tartóztattak le az országban, feltételezett Hizmet-tagság miatt.

A Turkish Minute, ellenzéki lap úgy tudja: a belügy adatai szerint július közepén több, mint 50 ezer ember volt börtönben a Hizmettel, vagy a tavaly nyári államcsínnyel kapcsolatos vádak miatt. A jogi tisztogatás közel 170 ezer embert érintett összesen.

Cikk folytatása

Az édesanyja temetésére sem mehet el a bebörtönzött kurd politikus

Muhsun Kunur, törökországi kurd politikus édesanyja kedden hunyt el. A török hatóságok azonban elutasították a férfi arra vonatkozó kérését, hogy részt vehessen a temetésen.

Kunur 9 hónapja ül börtönben, terroristacselekmények elkövetése miatt. A férfi akkor vonult börtönbe, amikor a legfelsőbb bíróság is helyben hagyta a valószínűleg koncepciós per sorn, politikai indokból született ítéletet. A határozat szerint Kunur 2012-ben szeparatista tevékenységet folytatott. Kunur letartóztatásáig a törökországi kurdokat képviselő, baloldali Népek Demokratikus Pártjának (HDP) volt prominens politikusa, emellett egy többségében kurdok által lakott települést vezetett.

Cikk folytatása

Erdogan és tanácsadói személyesen felügyelik Gülen perét

A Törökországi Állami Nyomozótanács (DDK), valamint Recep Tayyip Erdogan, török elnök és tanácsadói bejelentették: személyesen fogják figyelemmel kísérni Fethullah Gülen, ellenzéki érzelmű hitszónok és társai perét. Egyébként a DDK, a kilenc tagú nyomozati hatóság is az elnök személyes irányítása alatt áll.

Törökországban nemrég indult Gülen pere, az imám távollétében. A büntetőperben emellett több olyan személy ügyét is tárgyalják, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a tavaly nyári államcsínyben, vagy támogatói a hitszónoknak.

Cikk folytatása

Csak augusztusban 30 újságírót tartóztattak le a török hatóságok

Augusztus hónapban 30 újságírót vettek őrizetbe Törökországban, közülük 15 ellen emeltek vádat, és csupán kettőt helyeztek szabadlábra, áll a Szabad Újságírói Kezdeményezés nevű civil szervezet jelentésében.

A csak török nyelven elérhető elemzés kitér arra is: egy hónap leforgása alatt három hírügynökséget, és 4 internetes weboldalt tiltottak be az országban. A török hatóságok folytatták azt a gyakorlatot is, mely szerint ellenzéki újságírók útlevelét vonják be, lehetetlenné téve számukra a külföldi utazást.

Cikk folytatása

Bevonták Gülen török útlevelét

Jogi értelemben „hontalanná” vált Fethullah Gülen. Szerdán ugyanis a török hatóságok érvénytelenítették, bevonták a kormánykritikus hitszónok török útlevelét, ezzel pedig megfosztották állampolgárságától is.

Törökországban tavaly július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 146 ezer személy), közel 125 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett közel 184 médiumot és 2100 oktatási intézményt is bezárattak.

Cikk folytatása

Mégsem várható kemény német válaszlépés a török jogsértésekre?

Angela Merkel, német kancellár a héten kissé visszalépett a török EU-tagsággal kapcsolatos kemény álláspontjához képest.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk (linkeld légyszi!) a szeptember végi német országgyűlési választások hétvégi tévévitája során a két legesélyesebb kancellárjelölt (a jelenlegi kormányfő Angela Merkel-Kereszténydemokrata Unió, CDU, és Martin Schulz-Németországi Szociáldemokrata Párt-SDP) egyetértett abban, hogy az országban folyó jogsértések miatt mielőbb véget kell vetni Törökország EU-s tagjelölti státuszának. Merkel azonban azóta kissé mintha visszalépett volna. A politikus később ugyanis már úgy nyilatkozott: a döntésnek alapos vita és mérlegelés után a következő uniós csúcson kell megszületnie.

Cikk folytatása

Német külügy: veszélyes Törökországba utazni!

Figyelmeztetést adott ki a német külügyminisztérium, melyben a Törökországban folyó boszorkányüldözés veszélyeire hívják fel az országba látogató polgáraik figyelmét.

Berlin szerint egyes, Törökországba utazó német állampolgárok esetében fennáll a politikai indíttatású letartóztatás veszélye, melyre akár az üdülőövezetekben is sor kerülhet. A külügy azután jutott erre az álláspontra, hogy egyre több németet vettek őrizetbe a török hatóságok az elmúlt időszakban.

Cikk folytatása

A török ellenzék szerint egyre gyakoribb az öngyilkosság a török börtönökben

2017 január 1. és augusztus 31. között összesen 50 olyan török személy követett el öngyilkosságot, akiket a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletben való részvétellel vádoltak. Több, mint tíz ember pedig eltűnt a vádlottak közül, vagy „eltüntették” őket. A fenti adatok abban a jelentésben találhatóak, melyet a napokban adott ki a Köztársasági Néppárt (CHP).

A legnagyobb ellenzéki párt által jegyzett jelentés szerint a fenti számok csupán a jéghely csúcsát jelentik. A CHP úgy véli: az a több százezer ember, akit politikai okokból bocsájtottak el a hatalomátévteli kísérlet óta, „állampolgári értelemben halálra van ítélve”.

Cikk folytatása

Jogvédők szerint rendszeres gyakorlat a fogolykínzás a török börtönökben

Sebnem Korur Fincanci, a Török Emberjogi Alapítvány (TÍHV) vezetője úgy véli: a tavaly nyári, sikertelen puccskísérlet után néhány börtönőrt szabadságvesztésre ítéltek, amiért azok megakadták a feltételezett puccsista foglyok kínzását. Az embertelen bánásmódra ugyanis feletteseiktől érkezett a parancs.

„Több olyan eset is történt július 15. óta, hogy a börtönőröket feljelentették, vagy megfenyegették, hogy gülenistaként feljelentik, amennyiben nem hajlandóak erőszakot alkalmazni a foglyokkal szemben”-mondta el a TÍHV elnöke.

Cikk folytatása

„Berlin törődjön a maga dolgával!”

Mevlut Csavusoglu, török külügyminiszter a napokban arról beszélt: Berlinnek a „maga dolgával kellene törődnie”, a Törökországban letartóztatott német állampolgárok sorsa ugyanis török belügy. Mindeközben Angela Merkel, német kancellár közölte, hogy nem támogatja a török-európai csatlakozási tárgyalásokat. A két ország viszonya mélypontra került.

Török diplomaták többször is élesen elítélték Németországot, amiért az politikai indíttatásúnak nevezte a múlt héten, Törökországban őrizetbe vett két német állampolgár ügyét. Ankara figyelmezette Berlint: ne ártsák bele magát a török belügyekbe.

Cikk folytatása

Se Merkel, se Schulz nem támogatja már a török EU-tagságot

A hónap végi német országgyűlési választások vasárnapi tévévitájában Angela Merkel, jelenlegi német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltje bejelentette: újraválasztása esetén szeretné berekeszteni a török EU-tagságról szóló tárgyalásokat. A Németországi Szociáldemokrata Párt (SDP) színeiben induló ellenfele, Martin Schulz is egyetértett a politikusasszony szavaival.

Merkel sokáig támogatta, hogy folytassák az integrációs tárgyalásokat Ankarával, ám úgy tűnik: a kancellár megváltoztatta álláspontját: „A helyzet világos: Törökország ne váljon az EU tagjává. Szeretnénk (uniós) kollégáimmal tárgyalni, és megpróbálni egy olyan közös álláspontot kialakítani, melynek értelmében berekestjük a tagfelvételi tárgyalást.”

Cikk folytatása

Merkel: ideje változtatni Törökország-politikánkon!

Angela Merkel, német kancellár szerint itt az ideje változtatni Németország Törökország-politikáján, miután a kis-ázsiai állam újabb német állampolgárokat vett őrizetbe.

Korábban írtunk arról (linkeld légyszi!), hogy csütörtökön két újabb német állampolgárt tartóztattak le egy dél-törökországi üdülőhelyen. Számuk ezzel már összesen tizenkettőre emelkedett. Berlin tájékoztatása szerint eddig nem sikerült kapcsolatba lépni velük.

Cikk folytatása

Washingtoni incidens: Erdogan is megszólalt

Recep Tayyip Erdogan, török elnök két napja nyilatkozva botrányosnak nevezte, hogy testőrségének újabb tagjait helyezte vád alá az amerikai ügyészség. Az államfő szerint a helyi hatóságok a felelősek az incidensért.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk (linkeld légyszi!), az Amerikai Egyesült Államok (USA) washingtoni ügyészsége Erdogan biztonsági szolgálatának újabb tagjai ellen emelt vádat. A törököket azzal vádolják, hogy nyár elején, az elnök amerikai látogatása idején brutálisan megverték az ellene tüntető, főleg kurd szimpatizánsokat a washingtoni török követség előtti parkban.

Cikk folytatása

Török honatyákat fenyeget Erdogan párttársa

Mustafa Elitas, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) parlamenti képviselője és frakcióvezető-helyettese megfenyegette képviselőtársait: ne merészeljék „Gülen követőit” barátként üdvözölni a közelgő vallási ünnepen, tudta meg a Turkish Minute, török ellenzéki lap. Elitas – aki az AKP helyi elnöke is Kayser városában – azt javasolta: inkább jelentsék fel őket a rendőrségen. Az iszlám vallás egyik fontos ünnepe a pénteken kezdődő áldozati ünnep (törökül: kurban bayrami).

A politikus pártja csütörtöki, kayseri rendezvényén beszélt arról, hogy bizonyos csoportokkal nincs, nem lehet békés együttlét, még egy vallási ünnepen sem. Szerinte ilyenek Gülen támogatói is, akik ellenségek, és még a közelgő szakrális időszakban is így kell őket kezelni.

Cikk folytatása

Két újabb német állampolgárt tartóztattak le Törökországban

A német kormány hivatalos közlése szerint két újabb német állampolgárt tartóztattak le Törökországban, feltételezhetően politikai okokból. Berlin kísérletet tesz kapcsolatba lépni velük. Mindeközben a radikális baloldali, ellenzéki Balpárt (Die Linke) kezdeményezte: figyelmeztessék a Törökországba utazó németeket a veszélyekre.

Az izmiri konzulátus információ alapján a német külügy közölte: két állampolgárukat a török hatóságok őrizetbe vették az antalyai reptéren, feltételezhetően politikai indokokból. A Deutsche Welle úgy tudja: ezzel 55-re emelkedett a kis-ázsiai államban fogva tartott németek száma. Ezek többsége török származású, többek kettős állampolgársággal is rendelkeznek.

Cikk folytatása

Egyre több a török menedékkérő Németországban

Egyre több török állampolgár kér politikai menedékjogot Európában, főleg Németországban. Erdogan boszorkányüldözése fokozódó mértékben érinti a gazdasági, média, katonai társadalmi, és értelmiségi elitet is.

Csak júliusban 620 török kért, csak Németországban menedékjogot. Ez körülbelül 40%-os emelkedés az előző hónapi számokhoz képest. Míg 2015-ben alig kétezer, tavaly már több, mint 5000 török állampolgár menekült német földre. Az idei szám is túllépte nyáron a háromezret. Olyan esetek is előfordulnak, hogy politikai indokból megvádolt bírák szöktek át a határon, embercsempészek segítségével. Szakértők szerint agyelszívással ér fel Törökország számára ez az exodus.

Cikk folytatása

Tiltakozik a török kormány Erdogan testőreinek vád alá helyezése miatt

Ankara hivatalos közleményben tiltakozik amiatt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több török állampolgár ellen is vádat emeltek, köztük Recep Tayyip Erdogan, török elnök testőrei ellen is.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk 19-re emelkedett azon török állampolgárok száma, akiket a washingtoni török követség előtti összecsapások miatt helyeztek vád alá.

Cikk folytatása

Egy bebörtönzött török bíró, vagy magyar jogvédők kaphatják az Európa Tanács díját

Az Európa Tanács által minden évben kiosztott Vaclav Havel Emberjogi Díj három „döntőse” között egy bebörtönzött török bíró is van: Murat Arslan az azóta megszűnt Török Bírák és Ügyészek Szövetségének utolsó elnöke volt. Mellette egy osztrák jogvédő és a Magyar Helsinki Bizottság van az esélyesek között

Arslant tavaly ősszel vették őrizetbe, az általa vezetett szövetséget pedig ugyanazon évben betiltották. A bírót azzal vádolják, hogy támogatta a 2016 júliusi puccskísérletet, és része a Hizmetnek.

Cikk folytatása

Újabb tíz embert tartóztattak le Törökországban internetes bejegyzésekért

Tíz kurdot vettek őrizetbe Törökországban, a közösségi médiában posztolt bejegyzéseik miatt, terrorizmus támogatásának vádjával.

A Diken, török hírportál információi szerint még a múlt héten, összehangolt rendőrségi akció során tartóztatták le Isztanbulban a tíz kurd származású török állampolgárt. Az isztanbuli bíróság mindnyájukat előzetes letartóztatásba helyezte. A hatóságok szerint az őrizetbe vett személyek az interneten propagandát folytattak a Kurdisztáni Munkáspárt érdekében.

Cikk folytatása

Ankara megakadályozza az ellenzéki írónő németországit látogatását

A török hatóságok bevonták Asli Erdogan, ellenzéki érzelmű írónő útlevelét, aki így nem utazhat Németországba. A török elnökkel csupán névrokonságban álló Erdogan egy kitüntetést vett volna át Osnabrückben.

Asli Erdogannak ítélték idén az Erich Maria Remarque Békedíjat, ám azt az írónő útlevele bevonása miatt nem tudja átvenni. A szeptember végi kitüntetési ceremóniát ezért online fogja követni. Erdogan egy regényéért kapja a díjat, de nemcsak emiatt ismert: emberjogi aktivista, és újságíró is, aki rendszeresen bírálja a török kormányzatot, és áll ki a kurdok jogai mellett. Nem csoda tehát, hogy a tavaly nyári, sikertelen puccskísérletet követő tisztogatási hullám során ő is a hatóságok célkeresztjébe került: vád alá helyezték, négy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, útlevelét pedig érvénytelenítetették. Erdogan ősszel fog bíróság elé állni, „terrorizmust támogató propaganda” miatt.

Cikk folytatása

Erdogan újabb verőlegényeit helyezték vád alá Amerikában

19-re emelkedett azon török állampolgárok száma, akiket a washingtoni török követség előtti összecsapások miatt helyeztek vád alá.

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) főügyésze összesen 19 ember ellen emelt vádat a májusi „csata” miatt. Ebből 15-en Recep Tayyip Erdogan, török elnök testőrei, akik a konzulátus előtti parkban tüntető ellenzékiekre támadtak. A keddi döntés indoklása egyértelműen amellett foglal állást, hogy a biztonsági szolgálat és az ankarai kormány hívei léptek fel agresszorként.

Cikk folytatása

Kell a hely az ellenzékieknek: szabadon engedik a köztörvényes bűnözőket Törökországban

Egy hétvégi kormányrendeletcsomag alapján Törökországban ismét köztörvényes bűnözőket helyeznek szabadlábra, hogy helyet szabadítsanak fel a börtönökben a politikai elítéltek számára. Nem ez az első ilyen eset a kis-ázsiai államban. A feltételes amnesztia nem vonatkozik bizonyos bűncselekménytípusok elkövetőire (terrorizmus, szexuális erőszak, törvényes államrend megdöntésére irányuló fegyvere kísérlet).

Cikk folytatása

Brit turistát tartóztattak le Törökországban

Toby Robyns, brit állampolgárt a török hatóságok múlt héten vették őrizetbe a bodrumi repülőtéren, mert ókori érméket találtak nála. A rendőrség csempészészettel vádolja, bár nagy eséllyel nem volt tudatában, hogy törvényellenesen cselekszik.

Robyns az érméket az üdülőben találta a nyaralása során, majd szuvenírként akarta hazavinni Angliába. Nem tudott róla, hogy jelentenie kellett volna a hatóságoknak, így a reptéren őrizetbe vették.

Cikk folytatása

Már a helyi politikai vezetők sincsenek biztonságban Törökországban

A múlt héten őrizetbe vették Berkan Sönmezayt, a törökországi Bilecik tartománybeli Sögüt körzet kormányzóját. A politikust a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás használata miatt tartóztatták el.

A Hürriyet, török híroldal úgy tudja: Sönmezayt csütörtökön vette őrizetbe a helyi rendőrség terrorellenes csoportja, majd Bilecikbe szállította kihallgatásra. Az elhárítók a férfi irodáját és lakását is átkutatták, bizonyítékok után nyomozva.

Cikk folytatása

Csak júliusban 620 török menedékkérelem érkezett Németországhoz

A németországi külügyi tárca hivatalos adatai szerint csak júliusban 620 török állampolgár kért politikai menedékjogot az országban.

A Die Welle, német hírlap információi szerint a minisztérium a Balpárt parlamenti kérdése nyomán adta ki a menedékkérők pontos számát. A Németországban (és másutt) politikai menedékjogot kérő törökök száma természetesen a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatási hullám után nőtt meg (Németországban május: 498, június: 438).

Cikk folytatása

Az ISIS ellen a kurdokkal küzdő brit férfit vádol terrorizmussal Törökország

Joe Robinson, 24 éves brit állampolgárt, és volt katonát terrorizmussal vádolták meg a török hatóságok. A veterán 2015-ben négy hetet töltött Szíriában, ahol a Kurd Népvédelmi Erők (YPG) medikusaként segítette a dzsihadisták elleni küzdelmet. Ankara most terrorizmussal vádolja. Menyasszonyát és édesanyját is őrizetbe vették, amikor a három brit állampolgár Törökországban nyaralt idén nyáron.

Robinson családja levélben fordult Theresa May, brit miniszterelnökhöz: „Amennyiben (a kormány) nem fog azonnali és hatékony segítséget nyújtani egy brit polgárnak, veteránnak és nemzeti hősnek, úgy az a veteránok iránti mély megvetésről fog tanúskodni.”

Cikk folytatása

Újabb vádpontok a Törökországban bebörtönzött amerikai lelkésszel szemben

Andrew Brunson, Törökországban bebörtönzött amerikai lelkésszel szemben újabb pontokban emeltek vádat. Brunson a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet után kezdődő tisztogatási hullám külföldi áldozatainak egyiket.

A férfit eredetileg terrorizmus támogatásával vádolták, mostmár azonban kémkedés és a kormány elleni összeesküvés miatt is folyik ellene eljárás, közölte a török Anadolu hírügynökség. Washington egyik fő külpolitikai célja Törökország viszonylatában a lelkész szabadon bocsájtásának elérése. Brunson közel 20 évig élt és prédikált a kis-ázsiai országban, majd tavaly októberben őrizetbe vették a török hatóságok.

Cikk folytatása

Német válasz a török tisztogatásokra: Erdogannal nincs EU-tagság!

Sigmar Gabriel, német külügyminiszter csütörtökön úgy nyilatkozott: amíg Recep Tayyip Erdogan vezeti, Törökország nem lehet az Európai Unió tagja. Gabriel a Bild napilapnak nyilatkozva azzal is megvádolta Ankarát, hogy nem veszi komolyan az EU-s tárgyalásokat.

„Teljesen világos, hogy Törökország jelen állapotában nem válhat az unió tagjává. Nem azért nem, mert mi nem akarjuk, hanem azért, mert Erdogan elnök és a török kormány egyre távolodik attól, amit Európa jelent.”-mondta a német külügyminiszter.

Cikk folytatása

Többszáz közszolgát bocsájtottak el Törökországban egyetlen rendelettel

Erősen indult a hét Törökországban: a hét elején elfogadott két kormányrendelet értelmében ismét több száz közszolgálati dolgozót bocsájtottak el, valamint kiszélesítették Erdogan elnök titkosszolgálatokkal kapcsolatos jogköreit. Mindezekre a tavaly nyári, sikertelen katonai puccsksísérlet után életbe lépett szükségállapot adott lehetőséget.

A rendelet értelmében több, mint 800 minisztériumi dolgozó, katona és egyéb közszolga, valamint 100, az állami tudományos intézményekben alkalmazott akadémikus vesztette el állását. Többségüket azzal vádolják, hogy szimpatizálnak a puccsistákkal, vagy a Hizmettel.

Cikk folytatása