Végleges döntés: börtönben marad a kurdpárt vezetője

A Török Alkotmánybíróság eheti döntése alapján a választásokig biztosan börtönben kell maradnia Selahattin Demirtasnak, jelentette a Turkish Minute nevű híroldal. Védőinek elutasított indítványa azt szerette volna elérni, hogy a kampányidőszakban szabadlábon maradhasson.

Selahattin Demirtas a kurdbarát baloldali Népek Demokratikus Pártja (HDP) elnökjelöltje. Demirtasnak nem sok esélye maradt tehát arra, hogy szabaduljon, így valószínűleg a börtönből kell kampányolnia. Ezt leginkább ügyvédein keresztül teheti majd meg.

Az ügyvédek még május végén kérték a szabadlábra helyezést, ám ezt azóta már két területi bíróság, most pedig az Alkotmánybíróság is elutasította. Ez minden bizonnyal a végleges döntés. Az indoklás szerint semmi sem indokolja a politikus kiengedését.

A kurd jelölt szabadsága mellett több török ellenzéki politikus is kiállt, Erdogan azonban „terroristának” nevezte őt.

Demirtas népszerű kurd jogvédő és ügyvéd, akit azonban hosszú börtönbüntetésre ítéltek. A jelöltet azzal vádolják, hogy a Törökország kurdok lakta területein gerilla-, és terrorakciókat végrehajtó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai vezetője és támogatója lenne: Ankara ugyanis a HDP-t a PKK politikai szárnyának tekinti.

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) az 1980-as évek óta folytat gerilla-, és terrorakciókat Törökország délkeleti, kurdok lakta területein. Ankara és a PKK között egy ideig fegyverszünet állt fenn, ám annak 2015-ös összeomlása a konfliktus egyik legvéresebb szakaszát nyitotta meg, amely a mai napig tart. A PKK-t többek között Törökország, az USA és az EU is terrorszervezetként tartja számon.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból, másokat pedig börtönbe vetettek. A rendkívüli állapotot többek szerint a kormányzat arra használja fel, hogy leszámoljon az ellenzékkel, köztük a kurdok képviselőivel is. Tavalyelőtt nyár óta rengeteg kurd politikust, újságírót, és aktivistát vettek őrizetbe főleg terrorizmus és szeparatizmus támogatásának vádjával Törökország délkeleti, kurd többségű területein. Az őrizetbe vett kurdok száma több százra rúg, köztük van a kurdokat képviselő, baloldali Népek Demokratikus Pártja (HDP) több parlamenti képviselője, és a párt két társelnöke is. Ankara előszeretettel tartóztat le, mozdít el helyükről kurd polgármestereket, hogy aztán saját vezetőt nevezhessen ki adott település élére. Törökországban június 24.-én fognak előrehozott választásokat tartani. A török törvények szerint legkorábban jövő év novemberében tarthattak volna törvényhozási és elnökválasztást. Recep Tayyip Erdogan, török államfő feltehetőleg azért hozatta előre a voksolást, mert amennyiben megnyeri, úgy hozzáférhet prezidenciális jogköréhez. Törökországban egy tavalyi népszavazáson ugyanis a választók szentesítették az elnöki rendszer bevezetését, mely szinte diktátori jogkört garantálhat majd Erdogannak.

Forrás: Stockholm Center for Freedom-SCF