Nincs bizonyíték a török Amnesty vezetője ellen

A török rendőrség egyik jelentésében elismeri: nincs bizonyíték arra, hogy Taner Kilic, a törökországi Amnesty International (AI) nevű jogvédő szervezet vezetője letöltötte volna a ByLockot telefonjára, pedig emiatt vádolják terrorizmus támogatásával.

Taner Kilicet tavaly júniusban állították elő a hatóságok. A vád szerint használta a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a hatalmon lévők szerint a 2016-os puccskísérletet előkészítették. A török vezetés az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát vádolja a hatalomátvételi kísérlettel. Ugyanakkor állítólag Kilic szervezte azt a találkozót is, amely keretében török és külföldi jogvédők tavaly júliusban az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) lévő egyik szállodában kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

Most azonban bizonyíték hiányában felmenthetik, visszanyerheti szabadságát, hiszen a rendőrség szerint nem bizonyított, hogy letöltötte volna az alkalmazást. Az ügyet jogvédők és az európai kormányok is árgus szemekkel figyelik. Kilic egy évet töltött börtönben.

Az Amnesty korábban már hozott bizonyítékokat arra, hogy nem volt ByLockja, ez azonban nem győzte meg a bírákat. Csütörtökön azonban eldől, hogy a mostmár a rendőrség által kiadottt 15 oldala jelentés meggyőző erejű lesz-e. Valószínű, hiszen a hatóságok alaposan átvizsgálták Kilic telefonját, laptopját, egyéb eszközeit, és nem találták a tiltott applikáció nyomát sem.

„Nem lepődtünk meg azon, hogy nem sikerült Tanerre rábizonyítani a bűnösséget. Az már sokkal inkább, hogy erre több mint egy év után került csupán sor, és addig Tanernek rácsok mögött kellett maradnia”-mondta Salil Shetty, az AI főtitkára, aki szerint Kilic a jogtalan török tisztogatások egyik szimbóluma.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 139 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.           

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.  

A ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás egy chatelésre, kommunikációra alkalmas applikáció. A török hatóságok szerint a tavalyelőtt nyári, sikertelen katonai puccskísérlet egyes résztvevői és támogatói, valamint Gülen hívei ezt használták az egymás közötti titkos kommunikációra. Azóta az app több felhasználóját is őrizetbe vették. Az utóbbi időben azonban a hatóságok több olyan döntést is hoztak, amely szerint önmagában az alkalmazás letöltése nem bűncselekmény.

Forrás: The Guardian