Mégis börtönben marad a török Amnesty feje

Egy török bírósági döntés alapján fenntartják Taner Kilic előzetes letartóztatását. A terrorizmussal összefüggő vádak miatt bebörtönzött Amnesty-elnök ügye az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet szerint „a törökországi események szimbóluma”.

A csütörtöki döntés annak ellenére született, hogy a török rendőrség egyik jelentésében elismerte: nincs bizonyíték arra, hogy Taner Kilic, a törökországi Amnesty International (AI) nevű jogvédő szervezet vezetője letöltötte volna a ByLockot telefonjára. Pedig emiatt vádolják terrorizmus támogatásával.

Taner Kilicet tavaly júniusban állították elő a hatóságok. A vád szerint használta a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a hatalmon lévők szerint a 2016-os puccskísérletet előkészítették. A török vezetés az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát vádolja a hatalomátvételi kísérlettel. Ugyanakkor állítólag Kilic szervezte azt a találkozót is, amely keretében török és külföldi jogvédők tavaly júliusban az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) lévő egyik szállodában kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

„A mai, szívszorító döntés, mely arról szól, hogy kollégánk börtönben marad, az igazság újabb meggyalázása. Taner ügye a törökországi események jelképe. Az emberi jogok védelmezői ma Törökországban vagy már börtönben vannak, vagy a letartóztatástól való állandó félelemben kénytelenek élni”-mondta el az AI törökországi igazgatója, Salil Shetty.

„A Tanerrel való bánásmód egy példája annak, ahogyan ma Törökországban el akarják némítani a kritikus hangokat. De ez csupán egy a sok közül. A 2016 nyári, sikertelen katonai puccskísérlet óta közel 150 ezer embert börtönöztek be”-emlékeztet az Amnesty közleménye, amely az újságírók egyre keményebb üldözésére is rámutat.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 139 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.

A ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás egy chatelésre, kommunikációra alkalmas applikáció. A török hatóságok szerint a tavalyelőtt nyári, sikertelen katonai puccskísérlet egyes résztvevői és támogatói, valamint Gülen hívei ezt használták az egymás közötti titkos kommunikációra. Azóta az app több felhasználóját is őrizetbe vették. Az utóbbi időben azonban a hatóságok több olyan döntést is hoztak, amely szerint önmagában az alkalmazás letöltése nem bűncselekmény.

Forrás: Deutsche Welle-DW