Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást

Angela Merkel nem hagyná büntetlenül a török tisztogatást: a német kancellár kereskedelmi korlátozásokat vezetne be Törökországgal szemben, az országban tapasztalható emberi jogi kihágások miatt.

Merkel szombati szavai arra engednek következtetni, hogy Berlin elsősorban a Törökországban őrizetbe vett német állampolgárok miatt büntetné Ankarát.

Cikk folytatása

Törökországban őrizetbe vették az ellenzék vezetőjének ügyvédjét

Törökországban letartóztatták az egyik ellenzéki vezető ügyvédjét, akit azzal vádolnak, hogy támogatta a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérletet. Gülen ellenfele volt, most mégis az imám hívének állítják be.

Celal Celik, egy török fellebbviteli bíróságon dolgozott 2011-ig, amikor Fethullah Gülen, szúfi muszlim hitszónok és híveinek növekvő befolyása miatt mondott le posztjáról. Celik azóta a legnagyobb török ellenzéki párt, a baloldali és kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjének, Kemal Kilicdaroglunak jogi képviseletét látta el. A héten ankarai otthonából vitték el az elnökök. A vád: Gülen támogatójaként segítette a tavalyi államcsínyt.

Cikk folytatása

Nazarbajev kazah elnök: Nem fogjuk kiadni török tanárokat Törökországnak.

Csütörtökön Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán autoriter elnöke bejelentette: nem záratja be a Hizmet-kapcsolatokkal vádolt iskolákat, és nem adja ki Ankarának az ott dolgozókat, amennyiben azok nem követtek el bűncselekményt.

Egy ausztrál lap értesülése szerint a kazah államfő egy asztanai sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Recep Tayyip Erdogan, török elnök többször is kérte tőle a kazahsztáni török vallásos iskolák bezárását, tanáraik kiadatását. Nazarbajev azonban visszautasította diktátortársa kérését leszögezve, hogy ezek az intézmények „Kazahsztánhoz tartoznak”.

Cikk folytatása

Az ENSZ emberjogi főbiztosa elítélte a törökországi jogsértéseket

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) emberi jogokért felelős főbiztosa felszólította Törökország kormányát a szabadságjogok elleni támadások leállítására.

„Arra bíztatom a törökországi kormányt, hogy vegyenek hasonló szempontokat figyelembe a törökországi emberjogi helyzet kapcsán is, mely folyamatosan romlik!”-mondta el Zeid Raad al-Husszein. A főbiztos annak kapcsán tette a megjegyzését, amikor méltatta Ankarát a burmai rohingya kisebbség melletti kiállása miatt. (Törökország erőteljesen követeli a muszlim vallású rohingyák ellen folyó etnikai tisztogatás megakadályozását Burmában.)

Cikk folytatása

Az USA-ban letartóztathatnak egy volt török minisztert

Elfogatási parancsot adott ki az Amerikai Egyesült Államok (USA) főügyészsége egy volt török miniszter és három másik török állampolgár ellen. A négy férfit azzal vádolják, hogy az Irán elleni szankciók kijátszásában segédkeztek.

Mehmet Zafer Caglayan, volt török gazdasági miniszter, és egy volt parlamenti képviselő is azok között vannak, akiket most az Iránt sújtó szankciók kijátszása miatt fognának perbe. A négy vádlott állítólag több száz millió amerikai dollárt akart az iráni kormány, és más iráni szervezetek kezére átjátszani, holott ezeket a pénzeket Washington a perzsa állammal szemben bevezetett gazdasági szankciók értelmében zárolta. A törökök ellen a szövetségi és a new york állami hatóságok emellett ezzel összefüggő más bűncselekmények miatt is vádat emeltek (pénzmosás, vesztegetés, hatóság többrendbeli félrevezetése). Recep Tayyip Erdogan, török elnök politikai indíttatású, koncepciós eljárásról beszélt, melyet kormánya elítél. A jelenlegi gazdasági miniszter pedig azt nyilatkozta: a vádaknak bizonyítást kell nyerniük, ahhoz, hogy elfogadják az eljárást. Az ügyben érintett Halkbank, török pénzintézet félrevezetőnek ítélte a vádakat, hozzátéve, hogy intézményük mindenben követi a hatályos török és nemzetközi szabályokat.

Cikk folytatása