Hiába rendelte el bíróság a szabadonbocsájtásukat: börtönben maradnak az újságírók

Az Anadolu Hírügynökség csütörtöki jelentése szerint hiába rendelte el a török legfelsőbb bíróság két újságíró szabadonbocsájtását, jogaik megsértése miatt: a büntetőbíróság megtagadta annak gyakorlati elrendelését, teljesítését.

Mehmet Altan és Sahin Alpay két török ellenzéki újságíró, akik több mint 2 éve vannak előzetes letartóztatásban. Az ügyészség az államrend megdöntésére irányuló kísérletben való részvétellel, és terrorcsoportok támogatásával vádolja őket, amely vádakat ők tagadnak. Mindkettőjüket a 2016 nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatások során vették őrizetbe, amely a kormánykritikus médiát is érintette.

Az ő kérelmüket fogadta be a török legfelsőbb bíróság, amely elrendelte, hogy mivel a börtönhatóságokat többszörösen megsértették a két újságíró jogait, így szabadlábra kell őket helyezni. A szabadon engedést a gyakorlatban elrendelni hivatott, alsóbb szintű büntetőbíróság azonban törvényellenes módon megtagadta a határozat végrehajtását. Altan és Alpay így egyelőre börtönben maradnak.

Sezgin Tanrikulu, a baloldali kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) képviselője a Twitteren tiltakozott a döntés ellen. Az ellenzéki politikus szerint a büntetőbíróság ítélete jogellenes, így a két médiamunkás fogvatatása is az.

A két újságíró, és egy harmadik társuk a közelmúltban kérelmezte szabadábra helyezésüket: szerintük ugyanis egyrészt az előzetes letartóztatás során a hatóságok jogsértő módon viselkedtek velük szemben, másrészt maga az ellenük folyó eljárás is a sajtószabadság elleni támadás. A legfelsőbb bíróság 11-7 arányban helyt adott a kérelemnek, és – hasonló érvekkel – elrendelte szabadlábra helyezésüket. Ez azonban a büntetőbíróság ellenállásán megbukott. A Reuters, brit hírügynökség kereste az ügyben a török hatóságokat, ám egyelőre nem érte el őket.

A fenti döntés, sikertelensége ellenére, nem az első eset. Tavaly év végén a Cumhurriyet nevű, ellenzéki lap több vád alá helyezett újságíróját is szabadon engedték.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 132 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 187 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.         

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.

A sajtót is érintő leszámolás során sokakat azzal vádolnak meg, hogy Gülen, vagy éppen a Kurdisztáni Munkáspárt, a szeparatista PKK propagandistái lennének. (Alpay esetében ebből annyi „igaz”, hogy liberális kollégájával ellentétben ő valóban a Hizmet lapjának számító, azóta betiltott, muszlim konzervatív Zaman publicistája is volt.)

Az említett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) az 1980-as évek óta folytat gerilla-, és terrorakciókat Törökország délkeleti, kurdok lakta területein. Ankara és a PKK között egy ideig fegyverszünet állt fenn, ám annak 2015-ös összeomlása a konfliktus egyik legvéresebb szakaszát nyitotta meg, amely a mai napig tart. A PKK-t többek között Törökország, az USA és az EU is terrorszervezetként tartja számon. 

Forrás: Reuters