„Sosem kaphatunk kegyelmet: börtönben halunk meg!”-újabb 6 év börtön az ellenzéki újságírónak

Újabb hat év börtön szabott ki egy török bíróság Ahmet Altan, ellenzéki újságíróra, egy, kurd szeparatistákról írt cikke miatt. Altan már most életfogytiglani büntetését tölti.

Bűnösnek találta egy török bíróság Ahmet Altant, egy, a Törökország kurdok lakta területein gerilla-, és terrorakciókat végrehajtó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) témájában írt cikke miatt. Hat év, letöltendő szabadságvesztést kapott. Ez azért is érdekes, mert a török férfi már most életfogytig tartó börtönbüntetését tölti: a 2016-os, nyári, sikertelen katonai puccskísérletben való részvétel vádjával ítélték el tavaly.

Az eheti ítélet szerint a médiamunkás a Harberdar nevű török lapban írt cikkében mentegette a PKK akcióit, sőt még Recep Tayyip Erdogan, török elnökkel szemben is becsületsértést követett el. Altan egyébként többek között azt emelte ki írásában, hogy a kurd milícia sok tagja csupán gyerek, aki kezdetleges eszközökkel veszi fel a harcot a török hadsereggel.

Altant négy hete ítélték el a puccsvád miatt: a bíróság szerint ő és testvére videóüzenetben bíztatták a puccsista katonákat. Az ítélet egy nagyszabású per keretében született. A több újságíróra kemény büntetést kiszabó döntés ellen hatalmas nemzetközi felháborodás kerekedett: még az ENSZ is szót emelt az ügyben.

„Sosem kaphatunk kegyelmet: börtönben halunk meg! Hádészba megyek. De istenként, ki saját sorsát írta!”-többek között ezeket írta a szerinte abszurd és koncepciós ítéletről Altan, a The New York Times nevű, prominens amerikai napilapban megjelent véleménycikkében.

A The Guardian, brit lap pedig a héten egy 38 Nobel-díjas által aláírt nyílt levelet tett közzé. A hírességek – köztük Svetlana Alexievich és JM Coetzee – követelik Altan azonnali szabadonbocsájtását, és a török jogállamiság helyreállítását.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 133 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.          

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) az 1980-as évek óta folytat gerilla-, és terrorakciókat Törökország délkeleti, kurdok lakta területein. Ankara és a PKK között egy ideig fegyverszünet állt fenn, ám annak 2015-ös összeomlása a konfliktus egyik legvéresebb szakaszát nyitotta meg, amely a mai napig tart. A PKK-t többek között Törökország, az USA és az EU is terrorszervezetként tartja számon. 

Forrás: Deutsche Welle