Ismét német újságírót vettek őrizetbe Törökországban?

A Német Külügyminisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy esetleg őrizetbe vették a török hatóságok Adil Demirci, török származású német újságírót, aki vakáció céljából utazott a közel-keleti országba.

Berlin pénteken hivatalos közleményben jelezte: információk szerint Demircit Isztanbulban tartóztathatták le, egyelőre ismeretlen okokból. A riporter Németországban, Kölnben élt, de egy baloldali török hírforrásnak, az Etha Hírügynökségnek dolgozott, mint tudósító. Vakáción tartózkodatott Törökországban, ahonnan szombaton érkezett volna haza.

A török hatóságok egyelőre nem erősítették meg, hogy őrizetbe vették volna Demircit. Azt azonban tudni lehet, hogy a rendőrök razziáztak az említett hírügynökség isztanbuli központjában, és több munkatársukat le is tartóztatták.

Mesale Tolu, török újságíró jelezte először a közösségi médiában, hogy a török rendőrök razziát tartottak az Etha főhadiszállásán, és három személyt elfogtak. Tolu szerint köztük volt a német-török kettős állampolgárságú Demirci is. Tolut egyébként korábban már vád alá helyezték, politikai okokból.

A német külügyi tárca egyelőre tényként kezeli a riporter őrizetbe vételét, ám próbál kapcsolatba lépni Ankarával, az ügy tisztázása érdekében.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 134 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak. 

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.  

Törökország viszonya az Európai Unió (EU) több államával, köztük Németországgal az elmúlt két évben romlott meg. Az európai vezetők nemcsak a 2016. nyári, sikertelen katonai puccskísérletet követő tisztogatásokat és jogsértéseket kifogásolják. Több uniós ország, Németországgal az élen azt is megtiltotta, hogy az áprilisi, a török elnök hatalmát megerősítő népszavazás előtt Recep Tayyip Erdogan, török államfő, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (HDP) vezetői a területükön kampányoljanak. Ankara erre érzékenyen reagált, heves nyilatkozatháború kezdődött. Törökország ráadásul több európai, főleg német-török kettős állampolgárságú személyt is őrizetbe vett, köztük Deniz Yucel újságírót. A konfliktus következtében a kis-ásziai ország EU-tagjelölti státusza is veszélybe került: több európai politikus is követelte és követeli a csatlakozási tárgyalások megszakítását, Brüsszel pedig Merkel helyeslése mellett előirányozta a kohéziós pénzek csökkentését is. Az utóbbi időben azonban enyhülési folyamat indult: Ankara több külföldi állampolgárt is szabadon bocsájtott, a két fél pedig kölcsönösen békülékeny hangot ütött meg.   

Forrás: Deutsche Welle-DW