A választások előtt újabb tisztogatás indul a török hadseregben

Recep Tayyip Erdogan, török elnök az előrehozott választások kiírása, és a szükségállapot meghosszabbítása után nem sokkal újabb tisztogatást rendelt el a török haderő berkein belül.

Körülbelül háromezer embert fognak elbocsájtani a hadsereg kötelékéből Erdogan tervei szerint. Mindnyájukat a 2016-os, sikertelen katonai puccskísérlet és a Hizmet-mozgalom támogatásával vádolják. A török védelmi tárca közleménye szerint a tisztogatás újabb fejezetét szentesítő rendelet napokon belül életbe fog lépni.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) népszerűsége a romló gazdasági adatok, többek között a gyengülő líra és a majdnem 10%-os infláció miatt előreláthatólag meg fog inogni. Sokak szerint ezért írtak ki előrehozott választásokat az AKP-s honatyák.

„A döntés úgy lett kikalkulálva, hogy ideális időpontot kerestek az AKP számára. Az ellenzéki pártok körében terjed az a vélekedés, hogy egy szükségállapot idején megtartott választás nem lehet legitim, és az eredmény valószínűleg már előre meghatározott”-mondta el a The London Times, brit napilapnak Ziya Meral, Törökország-szakértő.

Ebbe a stratégiába illeszkedik a bejelentett több ezres elbocsájtási hullám: már így is közel 8 ezer embert rúgtak ki a seregtől a 2016-os sikertelen katonai puccskísérletet követően. Erdogan már 2007 óta a haderő főparancsnoka, ám a puccsot követően további, különleges jogosítványokat kapott ezen a területen is.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 134 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.           

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.  

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.  

Forrás: The London Times