Börtönben marad a Törökországban őrizetbe vett amerikai lelkész

Egyelőre egészen biztosan börtönben marad Andrew Brunson, Törökországban letartóztatott amerikai lelkész. Legutóbbi, tíz órás bírósági meghallgatásán diplomaták is részt vettek.

Július 10.-ig hosszabbította meg Brunson – akinek ügyéről már többször írtunk - előzetes letartóztatását egy török bíróság a múlt héten. Ha bűnösnek találják, az amerikai lelkész akár 35 évet is kaphat, ugyanis terrorizmussal összefüggő vádak miatt kell felelnie. Meghallgatásán az amerikai törvényhozás, a Kongresszus képviselői és az Amerikai Egyesült Államok (USA) diplomatái is részt vettek, akik az eljárást törvénytelennek, Brunson fogvatartását pedig túszejtésnek nevezték.

A magát ártatlannak valló lelkész körülbelül 20 éve él Izmirben, ahol egy protestáns kisegyház helyi gyülekezetét vezette, egészen 2016-os letartóztatásáig. A török hatóságok ugyanis azzal gyanúsítják: kapcsolatban állt Fethullah Gülen, ellenzéki hitszónok mozgalmával. Az ügyészség emellett a Hizmet mellett a Törökország kurdok lakta területein gerilla-, és terrorakciókat végrehajtó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatásával is vádolja Brunsont, aki azonban ezt a gyanúsítást is tagadja. Pere során többször is elmondta, hogy vallási és humanitárius okokból látogatott meg kurd menekülttáborokat a térségben, a gerilláknak azonban nem nyújtott semmiféle segítséget: „Mindig is pártoltam Törökország területi integritását. A PKK erőszakos módszere hitem ellen való”-szögezte le.

A múlt heti tárgyaláson – mely a baptista egyházi vezető előzetes letartóztatásának meghosszabbítását eredményezte – a legutóbbi üléshez hasonlóan, csupán eltakart arcú, úgynevezett „titkos tanúk” jelentkeztek be online. Egyikük annak ellenére, hogy többször kiemelte, hogy személyesen nem látott semmit, azt vallotta: „hallott arról”, hogy Brunson gyülekezete menekülő kurd gerillákat bújtatott, egyik tagjuk egy Gülen-iskolában is tanított, valamint a szervezet Hizmet-iskolákban tanuló afrikai diákokat támogatott pénzügyileg.

„Ha menekülteket segítek, azt mondják, hogy a PKK-t támogatom. Ha templomot építek, azt mondják, hogy Gülent segítem!”-fakadt ki pere során Brunson.

Az ügy természetesen komoly feszültségforrás Ankara és Washington több tényező – például Szíria kérdése, vagy a romló török emberjogi helyzet – miatt amúgy is terhelt viszonyában. Az Amerikai Egyesült Állom (USA) mindenképpen szeretné elérni a lelkész szabadonengedését. A török kormány egyfajta fogolycserét ajánlott: Gülen kiadatását. Washington azonban elfogadhatatlannak nevezte ezt, így elutasította. Donald Trump, amerikai elnök az utóbbi időben a kapcsolat javításán kezdett dolgozni. Többek között Brunson fogvatartása miatt sem léptetett életbe szankciókat. Egyes amerikai képviselők szerint azonban ezekre szükség lenne. Jeanne Shaheen, demokrata szenátor szerint például nem szabadna harcirepülőket eladni Törökországnak, a korábbi tervek ellenére sem.

A vád „a fantázia szüleménye, névtelen feljelentések abszurd gyűjteménye, és tudatos karaktergyilkosság”-áll abban a nyílt levélben, amelyet 66 amerikai politikus küldött a múlt hónapban Ankarába. Egyikük a már említett Shaheen, valamint Thom Tillis is köztük van, aki korábban a börtönben meglátogatta Brunsont.

Az ügy fontosságát mutatja, hogy a Fehér Ház török ügyekért felelős szakembere Philip Kosnett is ott volt a múltheti tárgyaláson.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 134 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) az 1980-as évek óta folytat gerilla-, és terrorakciókat Törökország délkeleti, kurdok lakta területein. Ankara és a PKK között egy ideig fegyverszünet állt fenn, ám annak 2015-ös összeomlása a konfliktus egyik legvéresebb szakaszát nyitotta meg, amely a mai napig tart. A PKK-t többek között Törökország, az USA és az EU is terrorszervezetként tartja számon.

Forrás: The Wall Street Journal-WSJ