Fokozódik a görög-török konfliktus

Fokozódik a görög-török konfliktus, miután a török kormány azt ígéri: „le fogják vadászni” a Görögországba menekült török katonatiszteket. Az ügy előzménye, hogy nemrégiben a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet után helikopterrel Görögországba menekült nyolc török katonatiszt mindegyikét szabadon engedték a görög hatóságok.

Athén hivatalosan is elismerte, hogy fegyveres őrizet alatt kell tartaniuk, a „lehető legszigorúbb intézkedések alapján”, a török menekülteket, egy titkos helyen. A nap 24 órájában fegyveres őrük vigyáznak rájuk. Görög lapértesülések szerint 80 katona és rendőr, köztük kommandósok és mesterlövészek vigyáznak rájuk.

„Kötelességünk mindet levadászni, és hazaszállítani!”-mondta el Bekir Bozdag, a török kormány szóvivője a múlt hét során róluk.

Athén nehéz helyzetbe került, miután az országban politikai menedéket kérő török katonatisztek egyike megkapta a menedékjogot. A katonákat Törökországban azzal vádolják, hogy részt vettek a 2016-os sikertelen puccskísérletben. Ankara úgy nyilatkozott: a görög kormánynak fel kell készülnie a „negatív következményekre”. A 2016 július 15.-ei török katonai puccskísérletet követő napon egy helikopter szállt le görög területen. Ezzel utazott a nyolc török katonatiszt. Politikai menedékjogért folyamodtak, melyet egy görög bíróság egyiküknek megadott, majd visszavont. Ő azután ismét megkapta. A katonák úgy vélik, életük veszélyben lenne, amennyiben visszatérnének hazájukba. Ankara azonban folyamatosan követeli kiadatásukat Athéntől. A dolgot bonyolítja, hogy az egyik athéni rendőrőrsön őrizetben tartott katonák kiadatását megtiltotta a görög legfelsőbb bíróság. A görög kormány puccsistáknak bélyegezte a katonákat, látszólag tehát Erdogan mellé álltak. A bírósági ítéletre hivatkozva azonban rendre megtagadják a kiadatást. Menedékkérelmük elbírálásáig mindegyik katona szabadlábon védekezhet, jelenleg rendőri védelem alatt élnek egy meg nem nevezett helyen. Eddig csupán egyikük kapta meg a politikai menedéket.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 139 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.

Ankara fanatikus módon üldözi a vélt, vagy valós puccsistákat, akár külföldön is. Múlt hónapban a török titkosszolgálatok Koszovóból raboltak el olyan török állampolgárokat, akiket a hatóságok azzal vádolnak: meg akarták gyilkolni Erdogant a puccs éjjelén.

„A lehető legszigorúbb intézkedéseket foganatosítjuk, hogy a török menekültek biztonságát megvédjük. A hely pedig nyilvánvalóan titkos. Nem felejtettük el ugyanis, mit történt régiónkban pár hónapja”-nyilatkozta Fotis Kouvelis, görög védelmi miniszterhelyettes a The Guardian, brit napilapnak, utalva  a koszovói esetre.

A feszültség egész Európa és Törökország között nő: Ausztria nemrég török imámokat utasított ki. Egy török politikus pedig arról beszélt: a görögök ne feledjék azt, amikor a törökök ez első világháború során a tenger fenekére küldték őket!

Forrás: The Guardian