Bevonták Gülen török útlevelét

Jogi értelemben „hontalanná” vált Fethullah Gülen. Szerdán ugyanis a török hatóságok érvénytelenítették, bevonták a kormánykritikus hitszónok török útlevelét, ezzel pedig megfosztották állampolgárságától is.

Törökországban tavaly július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 146 ezer személy), közel 125 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett közel 184 médiumot és 2100 oktatási intézményt is bezárattak.

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai. A szervezet egy civil szervezetekből, iskolákból és alapítványokból álló informális hálózat, melynek tagjait Gülen tisztelete, tanításainak és sokszor utasításainak követése köti össze. A Hizmet tagjai a tisztogatások előtt egymást segítve magas pozíciókba jutottak a török közigazgatáson, rendőrségen, hadseregen és gazdasági életen belül. Maga az imám viszont politikai támadások miatt 1999-ben elhagyta Törökországot. A botrányt az okozta, hogy egy hangfelvétel tanúsága szerint Gülen arról beszélt követőinek: a felsőbb körökbe beszivárogva kell átvenniük a hatalmat Törökországban. Az imám szerint a felvételt megvágták, manipulálták, de legalábbis kiemelték a kontextusból.

Gülent 2000-ben egyszer már perbefogták, a szekuláris államrend elleni bűncselekmények gyanújával. Nyolc évvel később azonban a hitszónokkal akkor még baráti és szövetségesi viszont ápoló Erdogan elnök elérte a vádak elejtését. 2013-14-ben aztán a két férfi viszonya megromlott. Az imám és a politikus csendes háborút vívott az államigazgatásban és a biztonsági erők körében meglévő formális és (Gülen esetében) informális befolyásuk révén, egészen addig, amíg a tavalyi puccsot követően az AKP hajtóvadászatot nem indított a Hizmet vélt, vagy valós tagjai ellen.

Ankara többször is kérte Washingtontól Gülen kiadatását, sőt: néhány hete a hitszónok büntetőperét is megindították, a vádlott távollétében. A vádak között szerepel többek között az állambiztonság és az alkotmányos rend elleni fellépés, és fegyveres felkelésre való buzdítás is. Az Amerikai Egyesült Államok (USA) kormánya mindeddig megtagadta a kiadatást. A jelenlegi információk szerint valószínűsíthető, hogy Gülen támogatói is részt vettek a tavaly nyári hatalomátvételi kísérletben, ám azt mindezidáig Ankarának nem sikerült bizonyítania, hogy Gülen állna az államcsíny mögött. A török hatóságok most maguk léptek azzal, hogy bevonták az útlevelét.

Az imám 2001 óta él életvitelszerűen Pennsylvániában, ám nincs amerikai állampolgársága, így jogi értelemben most „hontalanná” vált.

Forrás: The Times