A török tisztogatás számokban

Két éve történt véres katonai puccskísérlet Törökországban. Ekkor indultak meg a hatalomátvételi kísérlet után a tisztogatások. De mi is történik valójában az országban? Erről szól a BBC összeálítása.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 152 ezer személy), majdnem 139 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett 189 médiumot és több mint 3000 oktatási intézményt is bezárattak.           

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.  

Törökországban június 24.-én fognak előrehozott választásokat tartani. A török törvények szerint legkorábban jövő év novemberében tarthattak volna törvényhozási és elnökválasztást. Recep Tayyip Erdogan, török államfő feltehetőleg azért hozatta előre a voksolást, mert amennyiben megnyeri, úgy hozzáférhet prezidenciális jogköréhez. Törökországban egy tavalyi népszavazáson ugyanis a választók szentesítették az elnöki rendszer bevezetését, mely szinte diktátori jogkört garantálhat majd Erdogannak. Több párt is elindul: kampányolhatnak, megjelennek a médiában. A kormánypárti médiafölény azonban a kormánypártnak kedvez, ahogyan az állami média elfogultsága is. A szükségállapot sem segít az ellenzéknek.

A rendkívüli állapot az, melyet a puccs után vezettek be a hatóságok. Ennek értelmében bárki elmozdítható állásából: 107 ezer közalkalmazottat ez alapján rúgtak ki, tízezreket pedig felfüggesztettek. A számok többféle forrásból származnak, a török kormány ugyanis nem volt hajlandó hivatalos adatokat kiadni a BBC kérésére. Az ellenzék állítása szerint körülbelül ötezer tudóst és 30 ezer tanárt rúgtak ki. A bírók és ügyészek közel negyedét elmozdították. A privátszektorban bekövetkezett tisztogatás számai pedig nem ismertek még ennyire sem.

„15 évig voltam tanár. Ott a helyem, az osztályteremben. Vissza kell oda és az iskolámba kerülnöm. Vissza kell szereznem az állásomat!”-mondta a BBC-nek Aynur Barkin, az egyik kirúgott tanárnő. Barkin tagadja, hogy Gülen híve lenne (ezzel vádolják őt is). Azt azonban nem, hogy részt vett pedagógustüntetéseken.

Kezdetben a szükségállapot alapján történt elbocsájtások ellen nem lehetett fellebbezni. Később azonban – külföldi nyomásra – Ankara létrehozott egy adminisztratív fellebbviteli testületet. Eddig közel 10 ezren fordultak hozzá. Közel kétezer ügyet bíráltak már el: ezret pozitív eredménnyel. Ők visszatérhettek állásaikba. Nem így az a közel 50 ezer ember, akiket őrizetbe is vettek. Szemben azokkal akiket „csupán” kirúgtak, az ő esetükben legalább tudható, mivel vádolják őket. Ez általában a Hizmet támogatása. Bárki gyanús lehet, aki kapcsolatban állt Gülen mozgalmával: aki az ő iskoláikba járatta a gyerekét, vagy akár csak a Hizmet bankjában nyitott magának számlát.

Gülen és a puccs feltételezett támogatói mellett célkeresztben vannak egyes baloldali szervezetek támogatói, és a kurdok is.

A rendkívüli állapotot többek szerint a kormányzat arra használja fel, hogy leszámoljon az ellenzékkel, köztük a kurdok képviselőivel is. Tavalyelőtt nyár óta rengeteg kurd politikust, újságírót, és aktivistát vettek őrizetbe főleg terrorizmus és szeparatizmus támogatásának vádjával Törökország délkeleti, kurd többségű területein. Az őrizetbe vett kurdok száma több százra rúg, köztük van a kurdokat képviselő, baloldali Népek Demokratikus Pártja (HDP) több parlamenti képviselője, és a párt két társelnöke is. Ankara előszeretettel tartóztat le, mozdít el helyükről kurd polgármestereket, hogy aztán saját vezetőt nevezhessen ki adott település élére. 

A HDP elnökjelöltje, Selahattin Demirtas így kénytelen a rácsok mögül kampányolni, hiszen maga is a tisztogatás áldozatává vált.

És akkor még nem is beszéltünk arról a több mint 150 újságíróról, akiket szintén őrizetbe vettek. Erdogan azonban tagadja a vádakat. Szerinte ők újságíróknak álcázott terroristákat tartóztattak le.

Amennyiben feloldanák a szükségállapotot, az nem oldana meg mindent. Nem szabadulna ki senki sem automatikusan, és a törvényerejű rendkívüli rendelkezések is megmaradnának. Biztosan nőne viszont a jogbiztonság, és a befektetői bizalom az országgal kapcsolatban. Így minden ellenzéki elnökjelölt megígérte annak feloldását, győzelme esetére. Maga Erdogan korábban úgy nyilatkozott, hogy amíg minden veszély el nem hárul, addig annak maradnia kell. Az elmúlt napokban azonban már ő is arról beszélt: hajlandó azt feloldani. Látszik tehát, hogy még ő is érzi a társadalmi nyomást.

Forrás: BBC