Börtönből kampányol a kurdpárt jelöltje

Vasárnap elmondhatta kampánybeszédét Selahattin Demirtas, a kurdbarát baloldali Népek Demokratikus Pártjának (HDP) elnökjelöltje. A dolog különlegessége, hogy a börtönből kampányol. Innen elmondott beszédével történelmet ír, erre ugyanis nem volt még példa.

Fekete öltönyben jelent meg a TRT, török állami televízió képernyőjén Demirtas, aki beszédében elítélte a törökországi „elnyomó rezsimet”.

„Az egyetlen ok, amiért innen beszélek az az, hogy az AKP (a török kormánypárt, Igazság és Fejlődés Pártja) fél tőlem!”-mondta Demirtas.

A TRT sok kritikát kapott, amiért aránytalanul nagy műsoridőt biztosít Recep Tayyip Erdogan, hivatalban lévő elnöknek, főleg az ellenzéki jelöltekhez képest.

„Amin most keresztülmegyünk, csupán csak a bemutatója a filmnek, mely Erdogan egyeduralmáról szól. A film ijesztő részei még hátravannak!”-mondta, majd hozzátette: „Nem kételkedem abban, hogy ti a szabadságra fogtok szavazni! Együtt megállítják Törökország lejtmenetét. Ti is áldozatok vagytok a mindennapokban, egy elnyomó rezsim áldozatai”.

Demirtas – aki úgy véli, politikai kirakatper áldozata, akit hamarosan rehabilitálni fognak – arra kérte a választókat: ha egyetértenek azzal, hogy igazságtalanul tartják fogva, szavazzanak rá.

Beszédét a HDP jóvoltából a kurd többségű Diyarkabir városában kivetítőn nézhették végig. Többe néző úgy nyilatkozott, hogy megérintette a beszéd, és megerősítette abban, hogy Demirtas lesz Erdogan esélyes kihívója. Karizmája is népszerűsége valóban hatalmas. Erdogan azonban egyre többet támadja az elmúlt időszakban: nemrég például terroristának nevezte.

Demirtas népszerű kurd jogvédő és ügyvéd, akit azonban hosszú börtönbüntetésre ítéltek. A jelöltet azzal vádolják, hogy a Törökország kurdok lakta területein gerilla-, és terrorakciókat végrehajtó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai vezetője és támogatója lenne: Ankara ugyanis a HDP-t a PKK politikai szárnyának tekinti.

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) az 1980-as évek óta folytat gerilla-, és terrorakciókat Törökország délkeleti, kurdok lakta területein. Ankara és a PKK között egy ideig fegyverszünet állt fenn, ám annak 2015-ös összeomlása a konfliktus egyik legvéresebb szakaszát nyitotta meg, amely a mai napig tart. A PKK-t többek között Törökország, az USA és az EU is terrorszervezetként tartja számon.

Törökországban 2016. július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból, másokat pedig börtönbe vetettek. A rendkívüli állapotot többek szerint a kormányzat arra használja fel, hogy leszámoljon az ellenzékkel, köztük a kurdok képviselőivel is. Tavalyelőtt nyár óta rengeteg kurd politikust, újságírót, és aktivistát vettek őrizetbe főleg terrorizmus és szeparatizmus támogatásának vádjával Törökország délkeleti, kurd többségű területein. Az őrizetbe vett kurdok száma több százra rúg, köztük van a kurdokat képviselő, baloldali Népek Demokratikus Pártja (HDP) több parlamenti képviselője, és a párt két társelnöke is. Ankara előszeretettel tartóztat le, mozdít el helyükről kurd polgármestereket, hogy aztán saját vezetőt nevezhessen ki adott település élére. Törökországban június 24.-én fognak előrehozott választásokat tartani. A török törvények szerint legkorábban jövő év novemberében tarthattak volna törvényhozási és elnökválasztást. Recep Tayyip Erdogan, török államfő feltehetőleg azért hozatta előre a voksolást, mert amennyiben megnyeri, úgy hozzáférhet prezidenciális jogköréhez. Törökországban egy tavalyi népszavazáson ugyanis a választók szentesítették az elnöki rendszer bevezetését, mely szinte diktátori jogkört garantálhat majd Erdogannak.

Forrás: Hurriyet Daily News