Elszabadulnak az érzelmek a törökországi puccsista-per körül

Törökországban augusztus végén kezdődött azon vádlottak pere, akiket a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet kitervelésével, és irányításával vádolnak. Az indulatok pedig egyre inkább elszabadulni látszanak az ügy körül.

A nyár végén induló tárgyalás légköre a koncepciós perek hangulatát idézi: megbilincselt, szíjon vezetett vádlottak, rendőrsorfalak, és a puccsisták kivégzését követelő dühös tömeg. A vád alá helyezettekre főleg a kormány azon támogatói dühösek, akiknek rokonai áldozatul estek a véres államcsínynek.

A több, mint 400 vádlott közül eddig körülbelül 20-at hallgattak meg. Az alperesek órákig beszéltek a bíróság előtt, majd átadták a terepet az ügyvédeiknek. A vádirat közel 4 ezer oldalra rúg: törvényes államrend megdöntésére irányuló fegyveres kísérlet, gyilkosság, összeesküvés, hazaárulás és alkotmányellenes bűntettek is szerepelnek a vádak között.

Törökországban tavaly július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 146 ezer személy), közel 125 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett közel 184 médiumot és 2100 oktatási intézményt is bezárattak.    

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.

Gülen tagadja a vádakat: szerinte mindez egy önpuccs volt, mellyel Erdogan célja az ellenzék elleni fellépés volt. Az USA mindezidáig nem adta ki a klerikust, akit az elnökkel szembeni gyilkossági kísérlet kitervelésével is vádolnak. Erdogant a puccs éjszakáján akarták megölni török katonák; többek között ezért bombázták az elnöki palotát. Az államfő azonban még időben elmenekült. Erdoganék szerint a Hizmet célja egyébként az állam feletti irányítás fokozatos átvétele úgy, hogy beszivárognak az államigazgatás különböző szintjeire. Az elmúlt években valóban sok példa volt arra, hogy Gülenhez köthető rendőrök, nyomozók, bírák koholt vádak alapján ítéltették el politikai ellenfeleiket. Azt azonban nehéz lenne bizonyítani, hogy a puccs mögött is a Hizmet tagjai álltak volna.

A nyár végén induló perben eddig meghallgatott vádlottak mindegyike tagadta az ellene felhozottakat. A bíróság azonban úgy tűnik, nemigen zavartatja magát. Nemrég tett vallomást Ahmet Ozcetin ezredes, az akincsi légibázis egyik parancsnoka, akit a puccs egyik fő irányítójának tartanak. A katonatiszt bátran és magabiztosan viselkedett a bíróság előtt. Tagadta, hogy parancsot adott volna az elnöki palota bombázására, bár azt elismerte, hogy a puccsisták központjának tartott támaszponton tartózkodott a kérdéses éjszakán. Egy őt követő tanú azonban cáfolta az ezredest: szerinte igenis ő adott parancsot az akcióra, amelynek végül török rendőrök estek áldozatul.

A puccsista csoportok közti kapcsolattartással vádolt főtiszt, a következő beidézett vádlott, szintén tagadott. Ő azt vallotta, hogy a lázadók elfogták, és egész éjszakára egy szobába zárták, megbilincselve. Bár a telefonjáról valóban kiadtak olyan parancsokat, melyek a puccs ellen tüntető tömeg feloszlatására vonatkoztak, a tiszt szerint ezeket az őt elrabló személyek adták ki, az ő nevében, a WhatsApp nevű alkalmazás segítségével.

A kormányt képviselő ügyvédek erre azt hozták fel, hogy a főtisztet egy biztonsági kamera felvételén látni lehet, ahogyan a légitámaszponton szabadon sétálgat a puccs éjjelén. A vádlott ekkor személyeskedésbe fulladó szócsatába kezdett a vádlókkal. A biztonsági szolgálatnak ki kellett vezetnie a teremből az alpereseket, a bíró pedig berekesztette a tárgyalási napot.

A védelem egyik képviselője szerint a bíróság figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelmét, és vádlóként viselkedik. Az ügyvéd szerint a védelem embereit megfélemlítik, nem engedik szóhoz jutni, a vádlottakat pedig meg is kínozták. A jogi képviselő nyilatkozata szerint a vád alá helyezett katonatisztek családtagjai és barátai nem mernek elmenni a tárgyalásra, miközben a kormánytámogatókat szervezetten szállítják a tárgyalás helyszínére.

A The New York Times, amerikai napilap által megszólaltatott másik személy egy, a vád érveit támogató férfi a közönség soraiból: szerinte a puccs mögött Gülen állt, és Erdogan meggyilkolását is ő határozta el. „Dühösek, és néha felháborodottak vagyunk. Mi mind láttuk azokat a bombákat, de most mindenki tagad!”-mondta.

Forrás: The New York Times-NYT