Brit jogi vélemény: törvényt sért a ByLock miatti török üldözés

Egy brit jogi vélemény szerint a örök hatóságok jogot sértenek azzal, hogy a ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás puszta használata miatt tartóztatnak le embereket.

A ByLock nevű mobiltelefonos alkalmazás egy chatelésre, kommunikációra alkalmas titkosított applikáció. A török hatóságok szerint a tavaly nyári, sikertelen katonai puccskísérlet egyes résztvevői és támogatói, valamint Gülen hívei ezt használták az egymás közötti titkos kommunikációra. Azóta az app több felhasználóját is őrizetbe vették. Vannak köztük katonák, rendőrök, köztisztviselők, tudósok, és a társadalom más rétegeinek képviselői is. Többek között az Amnesty International (AI), jogvédő szervezet törökországi igazgatóját is megvádolták az app használatával. Két brit ügyvéd által jegyzett, és a The Guardian, londoni lapban megjelent jelentés most ezt a gyakorlatot minősítette jogsértőnek.

Owen Bowcott, a Guardian jogi szakértője elmondta: a jelentést William Clegg, és Simon Baker, két tapasztalt brit jogász készítette, egy Európában tevékenykedő, Hizmet-párti török szervezet felkérésére.

„Az arra utaló bizonyítékok, miszerint az alkalmazást kizárólag a Gülen-mozgalom tagjai és szimpatizánsai töltötték volna le, egyáltalán nem meggyőzőek. (…) Több bizonyíték van ugyanakkor arra vonatkozólag, hogy az alkalmazást sok országban töltötték le és használták, széles körben…”-írja a szakvélemény, mely szerint a török hatósági gyakorlat konkrétan sérti az emberi jogokról szóló európai egyezményt. Emiatt több, az alkalmazás használata miatt őrizetbe vett személy adott be panaszt Strasbourgba.

A ByLockot több, mint 600 ezer alkalommal töltötték le, közel 50 országban 2014 és 2016 között. Ezt már egy másik, szintén brit számítógépes szakember által kiadott vélemény állítja. Semmi sem utal tehát szerinte arra, hogy csupán egy bizonyos területre korlátozódott volna a letöltés.

Törökországban tavaly július 15.-én történt véres katonai puccskísérlet. A sikertelen hatalomátvételi kísérletben közel 250 ember halt meg, többen pedig megsérültek. A kormány azóta tisztogatásokba kezdett, melynek során tízezreket bocsájtottak el, vagy függesztettek fel állásukból (körülbelül 146 ezer személy), közel 125 ezer embert pedig őrizetbe vettek. Köztük ugyanúgy vannak katonatisztek, rendőrök, tudósok, értelmiségiek, üzletemberek, köztisztviselők, mint a társadalom egyéb rétegeinek képviselői. Emellett közel 184 médiumot és 2100 oktatási intézményt is bezárattak.    

Recep Tayyip Erdogan elnök, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) hívei az amerikai emigrációban élő, ellenzéki érzelmű szúfi hitszónokot, Fethullah Gülent, és informális mozgalmát, a Hizmetet vádolják a puccs irányításával. A konzervatív imám vélt és valós hívei ellen ezért a török hatóságok országszerte hajtóvadászatot folytatnak. Rengeteg olyan személyt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Gülen-mozgalomnak is nevezett Hizmet szimpatizánsai.

Forrás: Stockholm Center for Fredom